Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945
Maléter István: A magyar kisebbség problémája a Csehszlovák Köztársaságban
polgároknak - egy hivatalos nyelv bevezetésének sérelme nélkül - megjelelő könnyítéseket fog nyújtani nyelvüknek a bíróság előtt akár szóban, akár írásban való használatát illetőleg (7. cikk 4. bekezdés) 1 1. 3. A kisebbségek saját költségükön jótékonysági, vallási vagy szociális intézményeket, iskolákat és más nevelőintézeteket létesíthetnek és azokban saját nyelvüket szabadon használhatják (8. cikk) 1 2. 4. A csehszlovák kormánya közoktatásügy terén is megfelelő könnyítéseket köteles engedélyezni avégből, hogy a kisebbségek azokban a városokban és járásokban, ahol jelentékeny arányban laknak, gyermekeiket saját nyelvükön taníttathassák (9. cikk 1. bekezdés) 1 3. 5. Oly városokban és járásokban (districts), amelyekben tekintélyes számma! laknak oly csehszlovák állampolgárok, akik etnikai, vallásbeli, vagy nyelvterületi kisebbségekhez tartoznak, ezen kisebbségek számára méltányos részesedés lesz biztosítva azon összegek tekintetében, amelyek az állambüdzsé vagy municipális, avagy egyéb közpénzek tekintetében közoktatási, vallási vagy jótékonysági célokra lesznek felhasználva (9 cikk 2. bekezdés) 1 4. A Saint Germain-i szerződés ezen rendelkezéseit a csehszlovák alkotmánylevélbe is becikkelyezték; de már pl. olyan ruganyos értelmű megszorítással, hogy a szabad nyelvhasználat joga „nem érinti azokat a jogokat, amelyek az állam szerveit ez irányban az érvényes, vagy ezután kibocsátandó törvények alapján a közrend és állambiztonság, vagy pedig a hatékony felügyelet okából illetik meg" (128. §, 3. és 4. bekezdés). Az 1920. évi febr. 29-i 122. sz. alkotmány törvény a kisebbségek nyelvi jogainak terjedelmét és egyszersmind a kisebbség fogalmát a 2. § 2. bekezdésében szabályozza, amely szerint: „A köztársaság oly bíróságai, hatóságai és szervei, amelyeknek hatásköre oly bírósági járásra terjed ki, amelyben a legutolsó népszámlálás szerint 20 százalék ugyanolyan, de nem csehszlovák nyelvű állampolgár lakik, kötelesek mindazokban az ügyekben, amelyeknek elintézése azon az alapon tartozik hozzájuk, hogy illetékességük e járásra kiterjed: e kisebbség nyelvéhez tartozó személyektől ily nyelvű beadványokat elfogadni, és a beadványok intézését nemcsak csehszlovák nyelven, hanem a beadványok nyelvén is kiadni." Az önkormányzati hatóságokra és testületükre nézve úgy intézkedik a törvény, hogy a kisebbségi nyelven benyújtott beadványokat az önkormányzati hatóságok is csak az állami hatóságokra vonatkozó 2. § szerint kötelesek elfogadni és elintézni; ugyanez vonatkozik a kisebbségi nyelvre mint tanácskozási nyelvre is (3. §). Ily módon tehát döntő jelentőségű lett, vajon valamely bírósági járásban 66
