Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945

Esterházy János: A szlovákiai magyar család élete a második sorsforduló óta

Esterházy János A szlovákiai magyar család élete a második sorsforduló óta Széchenyi Hunnia című művében írja a következőket: „Törekedjék min­denki a tökélyesülés felé azon sajátság és eredetiség alapján emelkedni, me­lyekre Isten állítá. S legyen végre elsőtől utolsóig ki-ki védje, gyámola ön­nemzetének. De azért az emberiségnek ne váljék ellenségeül." Egyik bírálója helyesen állapítja meg e szavak alapján, hogy Széchenyi nacionalizmusa mély vallásos alapon egyensúlyba hozza az egyetemes humanitást a nemzeti sajátságossággal. Ma, amikor nemegyszer tapasztaljuk a nacionalizmusok túltengését, s tud­juk, hogy az könnyen vezethet és vezet is ellentétek kirobbanásához, Széche­nyinek ezt a nacionalizmusát példaképpen kellene követni mindenütt! Tud­juk, hogy a nacionalizmusban óriási erőforrások rejlenek, melyek a legnagy­szerűbb alkotásokat hozhatják létre, és a nacionalizmus irányította emberi erőket a legnemesebb szellemi és erkölcsi értékek fokozására serkentik. De ugyanennyire rombolóvá is válhatik a nacionalizmus, ha nem fogadja el az egyetemes humanitás és a keresztény gondolatvilág korlátozásait. A szlovákiai magyarok Mi, szlovákiai magyarok, azóta, hogy a gyűlölet és bosszú által megszállt emberek alkotta békeművek elválasztottak törzsünktől, azt a nacionaliz­must valljuk, követjük és valósítjuk meg magatartásunkban és minden irá­nyú tevékenységünkben, amely eszményként lebegett Széchenyi előtt. Ez a mi nacionalizmusunk sohasem volt bántó, még kevésbé sértő azok felé, akik­kel mint más nemzethez tartozókkal érintkeztünk. Sohasem szolgáltattunk okot arra, hogy közöttünk és más nemzeteknek velünk egy állam keretében élő fiai között bármilyen súrlódási felület támadjon. Nem rajtunk múlott, hogy ez a magatartásunk nem talált vagy nem talál megfelelő elismerésre. Elsősorban ezt óhajtom hangsúlyozni írásom bevezetőjében. Magunkkal foglalkozva másodsorban azokat az elveket szeretném kiemel­ni, amelyek itteni magyar családunk életében és megszervezésében irányítot­tak. Tisztában voltunk és vagyunk azzal, hogy egy átalakulásában lévő korba kell beleilleszkednünk. Ez az átalakulás néha forrongásszerű. Ütemébe és 216

Next

/
Oldalképek
Tartalom