Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945

Borsody István: Magyarország és a csehszlovákiai magyarság

Borsody István Magyarország és a csehszlovákiai magyarság Az etnikai magyar nemzet és a politikai Magyarország 1918-ig kétfélét jelentett és kétfélét jelent azóta is. De míg 1918-ig ország és nemzet közt az volt a különbség, hogy kisebb volí a nemzet, mint az ország, addig 1918 után az ország lett kisebb, mint a nemzet. E változás után a magyar nemzet negyed része - több mint hárommillió ember - Magyarországon kívül nyert honosságot. A hárommillió magyar továbbra is a nemzet tagja maradt, csakhogy nemzeti létét a történelem nagy erőfeszítésektől tette függővé. Mert semmi sem vált olyan bonyolulttá a háború utáni Közép-Európában, mint a négy részre szakadt magyar nemzet közt megtalálni és megteremteni az érintkezés szabad útjait. Ennek folytán az utódállamok magyarsága egészen más értelmet volt kénytelen adni magyarságának is, mert mások lettek szabadságai, jogai, lehetőségei, minden más lett, mint Magyarországon, de mégis mindennek egyforma célja maradt: mert a nemzet közös küldetése, ha nem is egyforma, de közös szerepet oszt ki minden magyar számára. Igaz, a kisebbségi magyarságnak gyakran mégis olyan lett a helyzete, mintha két szék közt a földre esett volna: a többségi nemzet, amellyel egy országba került, inkább ferde szemmel nézte nemzeti törekvéseit, az anyaországbeliek pedig sokszor éreztették, hogy nem tartják magukkal nemzetileg egyenrangúnak. A nemzeti kisebbség sorsa így átmeneti és felemás, élete kusza, szerteágazó, ereje elfecsérelt, dolga nehezebb, elismerésben szegényebb, és léte minden mozzanatát nemzeti mivolta szabja meg, sokkal inkább, mint a vele egy országban élő többségieknél vagy a szomszéd országban lakó testvéreinél, Magyarországon. A kisebbségi ember többet gondol a nemzetre, mert a teljes nemzeti lét hiányait kénytelen érezni lépten-nyomon, ezért ha magyarságát óvni tudja, magyarabb, öntudatosabb magyarrá válik, mint akár a magyarországi, csak sajnos a magyar öntudatig általában is kevesen jutnak el, s ha a kisebbségi sorsban ezt valaki el nem éri, nem úszhat a magyar árral, mint a magyarországi, s könnyen veszhet el az idegen eszmék áradatában. Az igazi nemzetmegtartó erőt pedig a kisebbségi magyarság számára csak az integer magyarságú Mag}'a r országgá l való kapcsolatok jelenthetik. A kisantant államok, miután szövetséget kötöttek Magyarország revíziós 207