Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945

Dobossy László: Csehek és magyarok

Lám, a különböző társadalmi viszonyok különbözőképp alakították a két nép életét. Lelkiségünknek alapformáját azonban sokban nem tudták megváltoztatni; ezt erősebb tényező formálja: az az egyszerű körülmény, hogy kis nemzet vagyunk mi is, ők is, mind anyagilag, mind szellemileg, Nyugathoz viszonyítva egyaránt másodrangúak. * Tudom, hogy a gondolatok, melyek a tapasztalatok során felmerültek bennünk, Sokaknak idegenek lesznek: nemzetünk szellemi egységének a megbontását fogják bennünk látni. Ez azonban nem változtat a tényen: ezek a gondolatok élnek bennünk, és nem tudunk szabadulni tőlük. Lehet, hogy még e szerény igényű írásért is megfeddnek majd, pedig csak közölni akarja a lehető legőszintébben, hogy íme, hogyan gondolkozik népe sorsáról egy meggyötört, de rajongóan hűséges nemzedék. Jegyzetek 1 Sárkány Oszkár: Magyar kulturális hatások Csehországban, 2. 1. 2 Chalupný, E.: Národní provaha Československá. 3 Chalupný: I. m. 55. 1. 4 A hirtelen nekilendülés rendszerint úttörő, de befejezetlen. „A cseh utat tör, de nem magának, hanem másnak. A reformáció története, a cseh történelem központja, nagyszerű példája ennek. Jelentéktelen, idegen ösztökélésekből olyan mozgalmat teremtettünk, amely megrázta az akkori szellemi és világi hatalmakat. Utat törtünk a német reformációnak, de magunk elgyöngültünk és meghátráltunk. Ilusz megelőzte Luthert, Chalčický Tolsztojt és Kantot, Komenský Pestalozzit - de mi magunk Fehér-hegyre vittük azt." (Chalupný, i.m. 107. 1.) 199