Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945
Kövy Árpád: A reformátusok
Kövy Árpád A reformátusok Az impériumváltozás után a közel 2 800 000 lelket számláló egyetemes magyar református egyház négy részre szakadt, illetve négy állam területén nyert elhelyezést. A Csehszlovák Köztársaságban a legutóbbi népszámlálás adatai zserint (1930) a reformátusok száma 216 663. Ebből magyar nemzetiségű volt körülbelül 200 000. A magyar nemzetiségű reformátusság nagyobb egységben található a Csallóközben, Gömör, Abaúj-Zemplén vidékén és a külön országrészt alkotó Kárpátalján. Szlovák gyülekezetek különösen Zemplén és Ung részein vannak. A közel 700 000 lelket számláló szlovákiai és kárpátaljai magyarságnak tekintélyes hányadát képezi a református magyarság, amelynek élete és munkája szorosan kapcsolódik bele a fennmaradásért, jövőjéért küzdő magyar kellektívum életébe. A csehszlovákiai, túlnyomó többségében magyar református egyház megalakulása az 1920. évtől veszi kezdetét. A régi egyházkerületek és egyházmegyék maradványaiból egymás után alakulnak meg a Dunán inneni (dunai), Tiszán inneni (tiszai), kárpátaljai (ruszinszkói) egyházkerületek. Az utóbbi 1923-ban jelentette ki csatlakozását az egyetemes egyházhoz. Az új egyházkerületek első püspökei: Balogh Elemér (Pozsony), P. Cinke István (Rimaszombat), Bartók Béla (Munkács). A tiszai egyházkerület püspöke, P. Cinke István, 1929-ben hajlott korára való hivatkozással lemondott állásáról, és Magyarországra költözött. Utódja Idrányi Barna lett, akinek korai halála után Péter Mihály gálszécsi lelkész faglalta el a püspöki széket. Őt is alkotóerejének és munkásságának teljében érte utol a halál. Örökébe dr. Magda Sándor, jelenleg nagykaposi lelkész lépett. Az egyházkerület főgondnokai közül meg kell említenünk dr. Szilassy Béla földbirtokost és szenátort (Losonc), Lukács Géza nyugalmazott főispánt (Rimaszombat), utódját, Tornallyay Zoltán földbirtokost (Tornaija) és dr. Plochy István ügyvédet (Beregszász). A három egyházkerületbe a régi egyházmegyék maradványaiból a következő egyházmegyéket kebelezték be: a dunai egyházkerületbe a komáromi és barsi egyházmegyéket. A tiszai egyházkerülethez tartoznak a gömöri, alsó-zempléni, felső-zempléni, abaúji és ungi egyházmegyék. A kárpátaljai egyházkerület részei pedig a beregi, kárpátalja-ungi és máramaros-ugocsai egyházmegyék. Az egyházkerületek szervezkedése után megalakul, és egységes, átfogó szervezetbe tömörül a szlovákiai és kárpátaljai egyetemes egyház, 168