Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945

Kövy Árpád: A reformátusok

majd ennek legfőbb kormányzó és intéző szerve: az egyetemes református konvent. Első elnökei: P. Cinke István püspök és Lukács Géza főgondnok. Még ebben az évben, 1923-ban zsinatra jön össze az egyetemes egyház képviselete Lévára az egyházi törvényeknek a megváltozott helyzethez való átalakítása céljából. A következő zsinatot 1928-ban tartják meg Pozsonyban. Mind a két zsinat törvényalkotási munkálataiból kiemelkedik: az egyház belső építését szolgáló ún. VIII. törvénycikk, Sörös Béla losonci református lelkész, teológiai igazgató jövőt megalapozó alkotása, amely megszabja a hitélet keretét. A két egyetemes zsinat törvénybe iktatta a szlovák egyházmegye felállítását is a szlovák ajkú reformátusság igényeinek kielégítése céljából. A törvényhozási munkálatokkal kapcsolatban meg kell említenünk azt, hogy a két zsinat által hozott törvények, bár időközben több hivatalos tárgyalás is történt, mind ez ideig nem nyertek jóváhagyást a kormányzat részéről. A köztársaság területén élő reformátusság egyházi és vallási élete az egyetemes, átfogó szerv kialakításával az általános elernyedés és tespedés után új erőre kapott. Még 1920-ban megindul az egyetemes egyház hivatalos lapja, a Református Egyház és Iskola, amely új irányt jelölt ki a reformátusság megmásult életében. Az egyházi lap első szerkesztője Réz László lelkész volt. Utána Kövy Árpád, majd dr. Magda Sándor, Isaák Imre és a korán elköltözött Szőke István lelkészek vették kezükbe a szerkesztést. Jelenlegi szellemi irányítója Zsemlye Lajos hetényi lelkész. Egyházirodalmi téren rövid idő alatt pezsdülő élet indult meg. A Kárpátaljai Iratterjesztés egy csomó vallásos tárgyú füzettel és egyéb kiadványokkal erősíti népünk lelki és szellemi életét. A kálvinista életprogram gyakorlati megvalósítását és a kálvinizmus világhelyzetének és építő munkájának megismertetését tűzte ki céljául két neves egyházi folyóirat. Az egyiket Soós Károly esperes szerkesztette Református Sión címen, a másik Csekes Béla szapi lelkész negyedévenként megjelenő folyóirata, a Református Világszemle. Az egyházi élet belső megújhodását, a lelki regenerálódást eredményesen szolgálják a jól megszervezett főiskolai, ifjúsági, leányköri és presbiteri konferenciák. Olyan megmozdulások ezek, amelyek az erjesztő kovász erejével hatnak a nemzettest minden rétegződésére. A magyar reformátusság lelki, szellemi, kulturális és tudományos kincseinek megőrzését és továbbfejlesztéséi hivatott szolgálni az 1923-ban megalakult Református Irodalmi Társaság, amelynek szervezeti szabályzata a VIII. törvénycikkbe van befoglalva. Az egyházi törvények jóváhagyásával bizonyára nagyobb lendülettel fog megindulni a csel szlovákiai reformátusság szellemi élete és munkája. A magyar kálvinizmus hitépítő és nemzetfenntartó ereje az alkotó és építő munkák egész sorozatában nyilvánul meg. Ennek az áldozatkész szellemnek 169