Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945
Hantos László: Gazdasági életünk húsz éve
esztendőkben indult meg. A három - gazdaságtörténeti szempontból ugyan rövid - korszak ismertetése közben természetesen részletesen tárgyaljuk gazdasági intézményeinket, egyrészt azokat, amelyeket az államfordulat idején mentettünk át kisebbségi életünkbe, másrészt azokat, melyeket már önerőnkből építettünk fel, közben azokról a magyar intézményekről sem feledkezem meg, amelyek a húsz esztendő folyamán egyrészt megszűntek, másrészt pedig az uralkodó nemzet kapitalizmusának szolgálatába állottak. Ma már bevezetőben megállapíthatjuk azt, hogy a szlovákiai magyarság szolgálatában egyedül a szövetkezeti mozgalom és a gazdasági érdekvédelmi szervezetek állnak. Államalkotó nemzet testéből szakadtunk kisebbségi sorsba, olyan nemzet testéből, amely a múltban nem helyezett súlyt sohasem a gazdasági kérdésekre, gazdaságiiaga világháború végéig nem tudott gondolkodni, és a gazdasági munkát a napi politika és a jó közigazgatás mellett csaknem teljesen elhanyagolta, és olyan elemnek engedte át, amely sohasem érzett közösséget a magyar lélekkel. A szlovákiai magyar kisebbség nem élt önálló állami életet, hiszen a határ menti magyar népcsoportok szerves részei voltak a magyar medence lakosságának. Erdély az államfordulat idején sokkal kedvezőbb helyzetben volt abból a szempontból, hogy azonnal fölismerhette az elcsatolás tényét, és megkezdhette a gazdasági berendezkedés átépítését az új helyzetnek megfelelően. Erdély Kárpátok által határolt Közép-Duna-medencében külön egységet jelent, nem fűzték olyan szoros kapcsok a magyar centrumhoz, mint a szlovákiai magyarságot. * Ha a múlt század gazdasági fejlődését vesszük figyelembe, megállapíthatjuk, hogy Magyarország gazdasági fejlődése a magyarság számára teljesen egyoldalú volt. A magyar lakosság körében csupán a mezőgazdálkodás jelentett önálló, kimondottan magyar gazdasági tevékenységet, de ez a mezőgazdálkodás sem rendelkezett fejlett érdekképviseleti szervekkel. A szlovákiai magyarság szempontjából ez a tétel teljesen helytálló, mert a helyzet még ma is ezt mutatja. Ez a mezőgazdálkodás nem volt tőkeerős, mert hiszen a mezőgazdasági lakosság néhány évtizeddel ezelőtt került ki a jobbágysorból. A múlt század végi és a huszadik század eleji magyar liberális gazdasági politika sok tévedését most érezzük igazán kisebbségi életünkben, az új állam keretei között. A magyarság a szabadelvűséggel legtöbbször saját érdekeit áldozta fel. A gazdasági erők szabad érvényesülésének jelszava sok millió magyar kisember vagyonának megsemmisülését, gazdasági érdekeinek feláldozását jelentette olyan szabadelvű plutokrácia javára, amely a magyar nemzeti szellemtől távol állott, és csupán önmagának élt. A jobbágysorból még alig fel128