Vagyunk és leszünk – A szlovákiai magyarság társadalmi rajza 1918-1945

Hantos László: Gazdasági életünk húsz éve

esztendőkben indult meg. A három - gazdaságtörténeti szempontból ugyan rövid - korszak ismertetése közben természetesen részletesen tárgyaljuk gazdasági intézményeinket, egyrészt azokat, amelyeket az államfordulat ide­jén mentettünk át kisebbségi életünkbe, másrészt azokat, melyeket már öne­rőnkből építettünk fel, közben azokról a magyar intézményekről sem feled­kezem meg, amelyek a húsz esztendő folyamán egyrészt megszűntek, más­részt pedig az uralkodó nemzet kapitalizmusának szolgálatába állottak. Ma már bevezetőben megállapíthatjuk azt, hogy a szlovákiai magyarság szolgá­latában egyedül a szövetkezeti mozgalom és a gazdasági érdekvédelmi szer­vezetek állnak. Államalkotó nemzet testéből szakadtunk kisebbségi sorsba, olyan nemzet testéből, amely a múltban nem helyezett súlyt sohasem a gaz­dasági kérdésekre, gazdaságiiaga világháború végéig nem tudott gondolkod­ni, és a gazdasági munkát a napi politika és a jó közigazgatás mellett csaknem teljesen elhanyagolta, és olyan elemnek engedte át, amely sohasem érzett kö­zösséget a magyar lélekkel. A szlovákiai magyar kisebbség nem élt önálló ál­lami életet, hiszen a határ menti magyar népcsoportok szerves részei voltak a magyar medence lakosságának. Erdély az államfordulat idején sokkal ked­vezőbb helyzetben volt abból a szempontból, hogy azonnal fölismerhette az elcsatolás tényét, és megkezdhette a gazdasági berendezkedés átépítését az új helyzetnek megfelelően. Erdély Kárpátok által határolt Közép-Duna-me­dencében külön egységet jelent, nem fűzték olyan szoros kapcsok a magyar centrumhoz, mint a szlovákiai magyarságot. * Ha a múlt század gazdasági fejlődését vesszük figyelembe, megállapíthat­juk, hogy Magyarország gazdasági fejlődése a magyarság számára teljesen egyoldalú volt. A magyar lakosság körében csupán a mezőgazdálkodás jelen­tett önálló, kimondottan magyar gazdasági tevékenységet, de ez a mezőgaz­dálkodás sem rendelkezett fejlett érdekképviseleti szervekkel. A szlovákiai magyarság szempontjából ez a tétel teljesen helytálló, mert a helyzet még ma is ezt mutatja. Ez a mezőgazdálkodás nem volt tőkeerős, mert hiszen a me­zőgazdasági lakosság néhány évtizeddel ezelőtt került ki a jobbágysorból. A múlt század végi és a huszadik század eleji magyar liberális gazdasági politika sok tévedését most érezzük igazán kisebbségi életünkben, az új állam keretei között. A magyarság a szabadelvűséggel legtöbbször saját érdekeit áldozta fel. A gazdasági erők szabad érvényesülésének jelszava sok millió magyar ki­sember vagyonának megsemmisülését, gazdasági érdekeinek feláldozását je­lentette olyan szabadelvű plutokrácia javára, amely a magyar nemzeti szel­lemtől távol állott, és csupán önmagának élt. A jobbágysorból még alig fel­128

Next

/
Oldalképek
Tartalom