Wallentínyi Samu (szerk.): Uj magyar líra 1919-1936. A szlovenszkói és kárpátaljai magyar költők lírai antológiája (Kassa. Karpatia, [1937])

Földes Sándor - Falusi este

FÖLDES SÁNDOR FALUSI ESTE Sírarcú, ázott sorban állnak a földbenyomott zsellérházak mint bezárt szájak élőholtan félve hangos szótól és félve a sorsot tépő kacagást rikolts, éhes szem! — veszett este fürdik alvadt szomorúságban piszkos bánat és jövötsírás néha titkos ökölszorítás (bakter tutul: vigyázzatok jól!) és semmi más — dobbants! dobbants! — valami reszket a falakban a vakolat hull — gondolni kell a jóllakásra tiszta tálból, csókból nem ettünk mi kevertük az élet ízét s még nem nevettünk, cimbora! több szépség nem virulhat másnak több embert ők már nem ehetnek magasabbra nem építhetnek mélyebben már nem lehetünk! minden jó kell, mi másnak is jó minden öröm, mi mást is éltet rühes bánatnak nincs foga! ők kongatnak jelt most felettünk: a fejünk vagy az ő fejük! itt az idó, nevetni kell már nevetni szakadó szívekkel égő aggyal tüzet nevetni a sorba lépni s menni, menni felrúgni nyomort s kalodát — a sorba lépni s tenni! tenni! 42

Next

/
Oldalképek
Tartalom