Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában

II. A csehszlovák állam népessége - 6. A magyar nyelvterület

A CSEHSZLOVÁK ÁLLAM NÉPESSÉGE 67 nél mutatkozó különbség szembeötlő (16. sz. táblázat). A második népszámlálás adatai szerint Csehszlovákia jelenlevő népessége az 1921. évihez képest 1 116 364 fővel (8,2 %-kal) emelkedett. Ennek keretében csaknem egymillióval nőtt a csehszlovákok és kerek százezerrel a németek száma. Nemzetiség 1921 1930 Növekedés, csökkenés (+,-) Szám sz. % Szám sz. % Szám sz. % Csehszlovák 8 819 663 64,79 9 756 604 66,24 + 936 941 + 10,62 Orosz és kisorosz (ukrán) 477 430 3,51 568 941 3,86 + 91511 + 19,16 Német 3 218 005 23,64 3 318 445 22,53 + 100 440 + 3,54 Magyar 761823 5,60 719 569 4,89 - 42 254 -5,54 Zsidó 190 856 1,40 204 779 1,39 + 13 923 + 7,29 Lengyel 110 138 0,81 100 322 0,68 -9816 -8,91 Egyéb 35 257 0,25 60 876 0,41 + 25 619 + 72,66 Csehszlovákia 13 613 172 100,00 14 729 536 100,00 + 1 116 364 + 8,20 Számottevő az egyéb nemzetiségű lakosok gyarapodása is. Apadás csupán a magyar és a lengyel nemzetiség esetében észlelhető. 6. A magyar nyelvterület A népszámlálások eredményeként a csehszlovákiai magyar vidéknek három részre oszló, de egymással részben összefüggő területe alakult ki. Az első és egyben legnagyobb — a nyugati — a magyar—osztrák—csehszlovák hármas határnál kezdődött. Magába foglalta a Csallóköz nagyobbik részét, a Duna bal partján elterülő síkságot egészen Gálán tá ig, Érsekújvárig, Verebélyig, Léváig és Ipolyságig. Nyitránál esett a legtávolabb a magyar határtól. Keleti csücske Balassagyarmat városának csehszlovákiai kataszteri területén, az Ipoly jobb partján alakult új településnél, a Kékkői járás déli határának közepe táján teljesen összeszűkült. Az országhatár közelében észak felől megkerülte Erdőszelestény községet, s áthaladt annak Szelestény nevű településén. Bátorfalu esésével a nyugati nagyobb magyar nyelvterület kettészakadt, s ezzel a zárt magyar nyelvterület három részre oszlott. A szomszédos Zsély község kötötte össze a következő — középső — szakasszal, amely általában egy járásnyi szélességű határ menti sávként húzódott a Kassai járásig, s Kassa alatt megszakadt. A magyar vidék harmadik részét Kelet-Szlovákia és Kárpátalja délnyugati területe alkotta. Az egész