Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
II. A csehszlovák állam népessége - 6. A magyar nyelvterület
68 A CSEHSZLOVÁK ÁLLAM NÉPESSÉGE 68 nyelvterület mintegy 700 kilométer hosszúságban húzódott. Szélessége a nyugati térségben meghaladta az 50 kilométert, a középső szakaszon helyenként 10—20 kilométernyire, a keleti részen pedig ennél jobban is kiszélesedett. A csehszlovákiai magyarság települési területe lényegében a Csallóköz, a Mátyusföld, a Garam völgye, az Ipoly mente, a Sajó és Rima köze, a Bódva vidéke és a Bodrogköz. A síkság, a szélesebb völgyek, a lankák, a dombos vidék. A nyelvterületen és közelségében az 1910-es népszámlálás adatai szerint 814 helység feküdt. Ez a szám — a községek egyesítése következtében — 1921-ig 807-re csökkent. Az első csehszlovák népszámlálás adatai szerint Szlovákia és Kárpátalja akkori területén így alakult a helyzet: Tartomány Helységek Helységek Összesen 50—100 %-os 20—50 %-os magyar nemzetiségű magyar nemzetiségű lakossággal lakossággal Szlovákia 655 56 711 Kárpátalja 79 17 96 Összesen 734 73 807 Szlovákia 655 városában és községében, ahol a magyar nemzetiségű (csehszlovák állampolgárságú) lakosság abszolút többséget alkotott, a lakosság létszáma elérte a 614 697 főt. Ebből 538 494 (azaz 87,6 %) vallotta magát magyar nemzetiségűnek. A magyar nyelvterület városaiban és községeiben tehát túlnyomórészt magyarok laktak. Olyan községek is szép számmal akadtak, amelyekben kizárólag magyarok éltek. Számuk Szlovákiában 1921-ben 27 volt, s 1930-ig 10-re csökkent. A Kárpátalja 79 helységében élő 89 388 csehszlovák állampolgár közül 71 134 (79,6 %) volt magyar nemzetiségű. A két tartomány 734 városában és községében 609 828 magyar lakott, ezek lakosságának a 86,6 százaléka. A magyarság a két tartomány 73 helységében érte el a 20—50 százalékos számarányt. Ezekben a városokban és községekben összesen 311 518 lakos élt. Közülük 73 475 volt magyar nemzetiségű: az 56 szlovákiai helység 221 360 lakosából 54 568, a 17 kárpátaljai helység 90 158 lakosából pedig 18 807 fő vallotta magát magyarnak. A népszámlálás adatai szerint 1930-ban a szlovákiai és kárpátaljai magyar nyelvterületen s annak közelségében az olyan községek száma,
