Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
II. A csehszlovák állam népessége - 5. A népesség nemzetiségi összetétele - A rendkívüli népösszeírás és harc a magyar nyelv ellen
60 A CSEHSZLOVÁK ÁLLAM NÉPESSÉGE Anyanyelv Lakosság Szám sz. % Szlovák 1 689 698 57,22 Rutén 111280 3,77 Magyar 901792 30,54 Német 198 876 6,74 Egyéb 51 135 1,73 Összesen 2952 781 100,00 Az összeírással és a későbbi népszámlálásokkal összefüggésben több elképzelés látott napvilágot. A legjellemzőbb közülük a magyarellenes teljhatalmú miniszternek, Vavro Srobárnak ez az 1919 novemberében Kassán elhangzott nyilatkozata: „A színtiszta szlovák területeken 143 441 magyar él. Ez a szám nemcsak magyarokat, hanem különböző nemzetiségű embereket is magába foglal, akiket idővel le kell számítani a magyar lakosság létszámából." 7 5 A nyilatkozat nem maradt hatástalan, főképp a városokban s egyes járásokban. De térjünk vissza a rendkívüli népösszeíráshoz. A Szlovákia területén élő nemzetiségek fejlődését a minisztérium külön szemléltető táblázatban mutatta be az egyes népszámlálások és az összeírás számadatai alapján. (62. old. a/ táblázat) A Csehszlovák Statisztikai Hivatal később módosította az 1919. augusztus 20-i népösszeírás eredményét, levonva belőle a Kárpátaljához tartozó helységek adatait. A számba vett népesség ennek következtében 25 093 lélekkel csökkent. A szlovákiai magyarság létszámában is mutatkozott némi eltérés, 3266 fővel csökkent. Nemzetiség A népesség száma Növekedés, csökkenés 1921-ben A feltüntetett nemzetiséget vallotta 1919 1921 Szám sz. % magáénak (%) 1919 1921 Csehszlovák 1 954 446 2 025 003 + 70557 + 3,61 66,86 67,48 Orosz (nagyorosz, ukrán, kárpátorosz) 81332 88 970 + 7638 + 9,39 2,78 2,97 75/ Vavro Šrobár miniszter egy kassai értekezleten elhangzott nyilatkozata. — Vö.: Slovenský denník, 1919. november 16.
