Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
II. A csehszlovák állam népessége - 5. A népesség nemzetiségi összetétele - A rendkívüli népösszeírás és harc a magyar nyelv ellen
A CSEHSZLOVÁK ÁLLAM NÉPESSÉGE 61 Magyar 689 565 650 597 - 38 966 - 5,65 23,59 21,68 Német 143 466 145 844 + 2378 + 1,65 4,91 4,86 Egyé b 54 405 90 456 + 36051 +66,24 1,86 3,01 Összesen 2923 214 3 000 870 + 77 656 + 2,66 100,00 100,00 Ha az új, módosított számadatokat összehasonlítjuk az 1921. évi népszámlálás eredményeivel, megállapíthatjuk, hogy míg a magyarság létszámában további nagyméretű visszaesés állt be, az egyéb nemzetiségűek száma valószínűtlen mértékben emelkedett 7 6. A 38 968 főnyi apadást és az egyéb nemzetiségűek számának emelkedését az 1919. évi Šrobár-féle összeírás eredményéhez képest a hivatalos statisztika azzal magyarázza, hogy további zsidó vallású személyek távolodtak el a magyarságtól. Szlovákia esetében érdemes lesz behatóan megismerkedni a húszas évek területi változásai nyomán kialakult helyzettel. Véglegesen 3521 helység került Szlovákiához (11. sz. táblázat). Ezek 49 015 négyzetkilométernyi területén 1910-ben összesen 2 921 250 személy élt, közülük 1 259 708 (tehát az össznépesség 43,1 %-a) tudott magyarul. A népesebb kisebbségek száma (anyanyelv szerint) ekképpen alakult: magyar % német % szlovák % ukrán % egyéb % 889 639 30,5 196 870 6,7 1 686 729 57,7 97 051 3,3 50 961 1,8 A bekövetkezett változások kedvezően hatottak a szlovák lakosság fejlődésére, a magyarság viszont ezen a területen az 1921-es csehszlovák népszámlálás adatai szerint egyértelműen visszafejlődött. Az idézett miniszteri szavak olvasásakor óhatatlanul felmerül a kérdés, vajon mennyi magyar lakhatott a Vávro Šrobár által említett „színtiszta" szlovák területeken? Lássuk, mit mondanak az 1910-es népszámlálás adatai! (62. old. bl táblázat) A táblázat összeállításánál az a 9 vármegye szolgált alapul, amely 1918-ban teljes terjedelmében a születő Szlovákia területét alkotta (a későbbi határmódosítások és -kiegészítések előtt). E vármegyék 28 027 km 2 területén összesen 1648 886 (polgári és katonai) személy élt. A jelenlevő népességből a statisztikai adatok szerint 242 705 (14,7 %) volt magyar és 119 439 (7,2 %) német anyanyelvű. E legszlovákabb terület népességét túlnyomó többség54/ Vö.: Československá statistika. Svazek 9., 67x., 60x., 83x.!. ; Svazek 98., 28x., 36., 59., 60.1.
