Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
II. A csehszlovák állam népessége - 5. A népesség nemzetiségi összetétele - A rendkívüli népösszeírás és harc a magyar nyelv ellen
59 A CSEHSZLOVÁK ÁLLAM NÉPESSÉGE eredmény azonban több oknál fogva nem lehet reális. Ezért ezeket csupán hasznos tájékoztatásnak vehetjük (9. sz. táblázat). A magyarság települési területével kapcsolatban ide kívánkozik még egy megjegyzés: a magyar nemzetiségű lakosság zöme az első köztársaság idején nagyobb városokban és 2000—5000 lakosú községekben élt (10. sz. táblázat). c. A rendkívüli népösszeírás és harc a magyar nyelv ellen A valóságos és vélt magyarosítás, valamint a természetes asszimiláció következményeinek megszüntetését és eltávolítását szolgálta az 1919. augusztus 28-án megtartott népösszeírás 7 3, amelyet a Szlovákia igazgatásával megbízott miniszter hivatala szervezett. Az „összeírást" teljesen önkényesen hajtották végre. A valós eredmény elérését az akkori politikai és gazdasági viszonyok mellett a hatósági emberekben hirtelen fellobbant magyarellenesség is nehezítette. A közzétett eredmény a tárgyilagosság hiányáról és felületességről tanúskodik. A tartományi határt abban az időben Szlovákia és Kárpátalja között a demarkációs vonal 7 4 képezte. E terület 3542 helységében ilyen eredménnyel végződött az összeírás: Nemzetiség Az összeírt népesség Szám sz. % Csehszlovák 1962766 66,57 Rutén 93 411 3,17 Magyar 692831 23,50 Német 143 589 4,87 Egyéb 55 710 1,89 Szlovákia 2 948 307 100,00 Az 1910-es népszámlálási adatok szerint ugyanezen a területen 2 952 781 lakos élt. Anyanyelvük így oszlott meg: 73/ A minisztérium igazgatása alá 16 megye, 4 törvényhatósági jogú város, 95 szolgabírói járás, 30 rendezett tanácsú város, 964 jegyzőség tartozott. — Vö.: Soznam miest na Slovensku dia popisu ľudu z roku 1919, Bratislava 1920,170.1.; Československá statistika. Svazek 9., 77.1. 74/ A demarkációs vonal nyugati oldalán 32 kárpátaljai helység terült el. Ezek az ungvári tartományi hivatal igazgatása alá tartoztak. A keleti oldalán elterüló 3 községet a pozsonyi tartományi hivatal igazgatta. — Vö.: Statistický lexikon..., 156.1.
