Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
I. A köztársaság fénykora - 2. A nemzetközi szerződések szövevényében
24 A KÖZTÁRSASÁG FÉNYKORA A csehszlovák kormány a háború utáni első évtized végén, 1928. augusztus 27-én további 14 állam képviselőivel aláírta az ún. párizsi egyezményt. Ebben valamennyi fél elítélte a háborút mint a nemzetközi vitás kérdések megoldásának eszközét, s elismerte, hogy a vitás kérdéseket békés úton kell megoldani. A támadó háborút „törvényen kívül helyezték". A nemzetiszocialisták németországi hatalomátvétele után feltűnést keltett Masaryk elnök 1933. szeptember 27-i nyilatkozata, amely közelről érintette a volt Osztrák—Magyar Monarchia utódállamait 2 7. A harmincas években további szerződések és egyezmények láttak napvilágot, amelyek közvetve vagy közvetlenül érintették Csehszlovákiát. Ezek szövevényében található az 1935. évi francia—olasz egyezmény, amely később mint „dunai paktum" vált ismertté 2 8. Azt kívánta Ausztria szomszédaitól, kössenek olyan egyezményt, amely szerint kölcsönösen vállalják, hogy nem avatkoznak be egymás belügyeibe. Csehszlovákia megértő magatartást tanúsított iránta. Komoly érdeklődést váltott ki az 1935. május 5-én megkötött francia— szovjet kölcsönös segélynyújtási egyezmény. Két héttel később, 1935. május 16-án ennek analógiájára született meg a csehszlovák—szovjet egyezmény. Említésre méltó a Hodža-terv is, amely elengedhetetlennek tartotta Közép-Európa integrációját, s az utódállamok szorosabb politikai és gazdasági együttműködését szerette volna megvalósítani 2 9. Szerzője azonban kudarcot vallott vele. A harmincas évek folyamán országszerte megdöbbenést váltott ki és óriási figyelmet keltett a Saar-vidék visszacsatolása, a Rajna-vidék katonai megszállása, a jugoszláv—olasz paktum, az abesszin háború, a spanyol polgárháború, majd pedig az osztrák Anschluss. Mindezek az események 27/ A Dunai Föderációval kapcsolatban Masaryk köztársasági elnök 1933. szeptember 27-én kijelentette Marek osztrák követ előtt: „Az adott helyzetben nem szabad maradni. Államaink és általában az egész Közép-Európa számára a legjobb, és lehet, hogy egyedüli jelszó lehetne, ha »mi hárman«, vagyis Ausztria, Csehszlovákia és Magyarország újra egyesülnénk. Röviden szólva, létre kellene hozni egy új Ausztria—Magyarország-félét. Sajnos, kevés a valószínűsége annak, hogy a magyarok észre térnek (...). Ha Magyarország számolna a reális politikával, akkor összejöhetnénk és kétségtelen pozitív eredménnyel megvitathatnánk ilyen vagy olyan határkorrekciókat." — Közli Ádám Magda: i.m., 57—58.1. 28/ A magyar kormány a dunai paktumban való részvételt három feltételhez kötötte. A harmadikban biztosítékot követelt a kisantant-államokban élő kisebbségek helyzetének javítására. — Vö.: Ádám Magda: i.m., 73.1. 29/ Vö.: Hodža, Milan: Közép-Európa országútján. In: Hodža, Milan válogatott írásai (Összeállította Rudinský József), Bratislava 1938, II. kötet, 27.1.
