Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában

I. A köztársaság fénykora - 3. A nemzetiségi jogok következetlen valóra váltása

25 A KÖZTÁRSASÁG FÉNYKORA idegességet okoztak a csehszlovák politikai körökben, és nyugtalanították a csehszlovák közvéleményt. Az új köztársasági elnök és kormánya belpolitikai téren a nemzetiségi kérdés megoldását állította a legsürgősebb tennivalók közé. A kormány érdeklődését azonban nagyban lekötötte a második devalváció, a gabonaárak kérdése és a véderőtörvények. Ilyen események közepette vette kezdetét 1937 őszén az ún. csehszlovák válság, amely kerek egy esztendeig tartott. A „megoldás" végül is nem Prágában, hanem Münchenben született meg. A csehszlovák kormány belenyugodott: szinte egyetlen puskalövés nélkül feladta az országot. 3. A nemzetiségi jogok következetlen valóra váltása A csehszlovákiai magyarokra nehezedő nyomás több formában mutatkozott. A legsúlyosabb a gazdasági és a politikai volt. Következményeiben azonban alig különbözött ezektől az iskolák megszüntetése vagy számuk csökkentése, a magyar nemzetiségű állampolgárok mellőzése a közhivatalokban vagy az alkalmazásuk iránt beadott kérelmek elutasítása. Állami szolgálatba gyakorlatilag nem vettek fel magyarokat, még akkor sem, ha teljesítették az előírt követelményeket. Hasonlóképpen alakult a helyzet a vasútnál és a postánál (1. sz. táblázat). A vasútnál a magyar nemzetiségű alkalmazottak aránya 1930-ban 1,02 %-ot, a postánál pedig 0,18 %-ot tett ki. Az első köztársaság idején az igazságügyben és a közigazgatásban tevékenykedő magyarok arányszáma 0,65 % volt. A nemzetiségi diszkrimináció évről évre nagyobb méreteket öltött, s a harmincas évek folyamán erőszakos szlovákosításba torkollott. A nyelvhasználati jogszabályok túlságosan terjengősek, összetettek és nehezen elsajátíthatók voltak. A nemzetiségi polgárok számára kevés jó származott belőlük. Alkalmazásuk is nehézkesnek bizonyult, s a következetlenség jellemezte. Az anyanyelv használata inkább csak lehetőség volt, semmint jog. A nyelvi egyenjogúság betartását a hatóságok gyakran megsértették, s állandóan visszaéltek vele. A megoldatlan szociális és gazdasági kérdéseken kívül az oktatásügy és a kultúrpolitika terén is rosszabbodott a helyzet. Az oktatásügyben visszaéltek a magyar családok szociális helyzetével. Tiszta magyar környezetben élő szülők kénytelenek voltak olyan szlovák tanítási nyelvű iskolákba járatni gyermekeiket, amelyekben a magyar nyelvet még tantárgyként sem tanították, A Szlovák Liga által létesített iskolákban az arra ráutalt gyermekek