Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
VII. A félmúlt - 2. A Kassai Kormányprogram és következményei
A FÉLMÚLT 247 ról hall vagy olvas. A szervezett kitelepítés csak később következett. Az első vonatszerelvény 1946. január 25-én indult az amerikai megszállási övezetbe. A statisztikai adatok szerint 2 millió 996 ezer németet telepítettek ki, ebből 176 ezret Szlovákiából. Ezekben a számokban állítólag az a 660 ezer ember is benne foglaltatik, aki mindenét hátrahagyva még 1946 januárja előtt elmenekült, vagy akit kiűztek Csehszlovákiából 34 2. A kitelepítést egyébként könyörtelenül hajtották végre. A nyugati határvidéken sok lakásban még az ebédet sem engedték elfogyasztani. Több helyütt az emberség netovábbjának számított, ha valakinek megengedték, hogy a gyerekkocsit is magával vigye. Mindez ellentmondott a csehek emberségéről és kulturáltságáról terjesztett nézeteknek. Az 1930-as népszámlálás adatai szerint Csehszlovákiában (Kárpátalja nélkül) 3 304 641 német élt, ebből 3 149 820 a cseh tartományokban, 154 821 pedig Szlovákiában. Az 1950. évi népszámlálás már csak 165 117 németet talált az országban (a cseh tartományokban 159 938, Szlovákiában 5179 főt) 34 3. * Az első magyarellenes intézkedések egyike az 1945 májusának első napjaiban Pozsonyban végrehajtott akció. Egyes pozsonyi magyaroknak családtagjaikkal együtt azonnal el kellett hagyniuk a lakásukat. A kézbesített végzésekben az 1936. évi 131. számú törvény 37. §-ára és az 1939. évi 190. számú törvény 2. §-ára hivatkoztak. Akadtak magyarok, akiket a vasárnapi istentiszteletről hazatérve már nem engedtek be a lakásukba. Az embertelenség nem ismert határt. Voltak magyarok, akiket a pozsonyligetfalui volt katonai barakktáborba internáltak, s voltak, akiket más városba, községbe költöztettek. A nemzetbiztonsági parancsnokság határozata szerint csakis olyan épületben lakhattak, amelyet még 1918 előtt építettek. Igaz, a tábort már 1918 után állították fel. A nemzetbiztonsági szervek könyörtelenek voltak. A legtöbb esetben azonnal más bérlőt helyeztek az elhagyott lakásba. Az új bérlők pedig sokszor még azt sem engedték meg, hogy a szerencsétlen magyarok legalább családi ereklyéiket, a szülők, nagyszülők bekeretezett képeit, a családtagok esküvői fényképeit magukkal vigyék. 342/ Vö.: Zprávy a rozbory SÚS, č. 12-0, Tč. R-1A953. Osídlování pohraničí v letech 1945—1952; Prchá, Václav a kol.: Hospodárske dejiny Československa v 19. a 20. storočí, Bratislava 1974,274.1. 343/ Vö.: Hospodářský a společenský vývoj Československa (1918—1968), Praha 1968,11.1.; Československá statistika. Svazek 98. (sčítání lidu, sešit 7), Sčítání lidu v republice Československé ze dne 1. prosince 1930. Díl I, Praha 1934, 80.1.
