Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
VII. A félmúlt - 2. A Kassai Kormányprogram és következményei
A FÉLMÚLT 245 cseh és a szlovák nemzet ellen, illetve részt vettek annak felszabadításában, vagy üldöztetést szenvedtek a fasiszta terror idején 33 8. Ez az elnöki alkotmánydekrétum teljesen idegen volt az Alkotmánylevél szellemétől, sőt betűjétől is, s az Egyesült Nemzetek Alapokmányával sem volt összhangban. Ilyen „csekélységre" azonban Csehszlovákia kormánya mit sem adott akkoriban. A dekrétum felmérhetetlen erkölcsi és anyagi károkat okozott a német és a magyar nemzeti kisebbségnek; állampolgárságuk megvonásával lényegében alapvető emberi és állampolgári jogaiktól fosztotta meg e közösségek tagjait. Nem illette meg őket sem az aktív, sem a passzív választójog, tehát nem választhattak és nem voltak választhatók; nem alapíthattak politikai pártokat és egyesületeket, érdekvédelmi szervezeteket; nem választhatták meg őket semmiféle képviseleti testület tagjaivá; nem léphettek be politikai pártokba, tömegszervezetekbe, illetve szakszervezetekbe; nem lehettek állami és közalkalmazottak; nem vehettek részt a közügyek intézésében, még a saját községükben a saját életük alakulásába sem volt beleszólásuk; nem kaphattak háborús kártérítést; a hatóságok önkényeskedtek velük szemben, mert az volt a meggyőződésük, hogy a magyarokat is mind egy szálig kitelepítik; külön intézkedésekkel lakásuk és lakóhelyük elhagyására kényszerítették, büntetőtáborokba hurcolták őket; nem folyósították számukra a nyugdíjat; konfiskálták földjeiket, házaikat, üzemeiket, üzleteiket, műhelyeiket; megtagadtatták velük saját és családjuk nemzetiségét; az ország távoli tájaira deportálták őket, kiűzték vagy kitelepítették őket az országból. Az intézkedés csaknem háromnegyed millió magyar nemzetiségű személyt érintett. * A dekrétum örökre szégyenfoltja marad a csehszlovák jogrendnek. Csehszlovákia történetének egyik legsovinisztább akciója az ún. reszlovalázáció volt. Ezt annak ellenére hajtották végre, hogy akkor még hatályban volt a Csehszlovák Köztársaság Alkotmánylevelének utolsó, 134. §-a, amely szerint Csehszlovákiában „az erőszakos elnemzetietlenítés semmiféle formája nincs megengedve" 33 9. 338/ Vö.: Sbírka zákonů, 1945. évf., 17. rész, 57—58. I.; Gyönyör József: Mi lesz velünk, magyarokkal?, 35—40.1. 339/ A Csehszlovák Köztársaság Alkotmánylevelének 134. J-a cseh nyelven így hangzik: ,Jakkoli způsob násilného odnárodňování je nedovolen. Nešetření této zásady může zákon prohlásili za jednání trestné." — Sbírka..., 1920. évf., XXVI. rész, 267.1.
