Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
III. A nyelvhasználat - 5. Speciális jogszabályok
A N ŕELVHASZNÁLAT 133 számára a nemzeti kisebbség nyelvén alkotott helységnevet hivatalosan jóváhagyták, azt a nevet kötelesek használni a bíróságok, az állami és közhivatalok, a szervek, az intézetek és a vállalatok, valamint a felek is az egymás közti kapcsolatban. A külföld felé azonban csak a csehszlovák helységnevek használhatók. Sajnos, a jóváhagyott nevek nem minden esetben álltak összhangban a nemzetiségi nyelvek helyesírási szabályaival. Az utcák és a közterek elnevezésének nyelvéről a községi képviselő-testület határoz. Az első helyen azonban mindig a csehszlovák nyelvű utcanévnek kell állnia. A helységnévtáblákra ugyanez vonatkozik. Kárpátalja helységnévtára háromnyelvű helységneveket is tartalmaz. A községneveket cirillbetűsen is feltünteti 17 2. A törvény 6. és 7. §-ából egyébként az következik, hogy a feliratokat latin betűvel kell elkészíteni 17 3. A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság egyik döntvényében 17 4 megállapítja, hogy az 1921. évi 324. számú kormányrendelet 5. cikkelyének 2. bekezdése olyan rendelkezést tartalmaz, amely szerint — függetlenül a községi képviselő-testület döntésétől — többnyelvűség fennállása esetén az utcák és a közterületek nevét az első helyen csehszlovák nyelven kell feltüntetni. Az 5. cikkely rendelkezése nemcsak az új elnevezésekre vonatkozik, hanem a régiekre is. A hiányosságok megszüntetését szolgálja az igazságügy-miniszter 1924. szeptember 26-i 38.893. számú rendelete 17 5. Ennek 4. §-a hangsúlyozza, hogy a Belügyminisztérium által megállapított hivatalos helységnevet köteles használni „minden bíróság, állami és közhivatal, szerv, intézet és vállalat". A nemzetiségi nyelvű helységneveket is. Eszerint tehát elsősorban a csehszlovák nyelvű helységnév a hivatalos, mellette azonban a kisebbségi 172/ Vö.: Statistický lexikon obcí v zemi Podkarpatské Rusi, Úřední seznam míst podle zákona ze dne 14. dubna 1920, č. 266 Sb.z. a n., Praha 1937. 173/ Ilyen álláspontot tükröz a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 1926. január 22-i 21.833/25 (Jablonec n/N) és a 21.834 (Hostinné) sz. döntvénye. -- Prokop, L.: Jazykový zákon s dôvodovými zprávami, prováděcími nařízeními, Praha 1926, 85., 194.1. 174/ Az 1921. évi 324. sz. kormányrendelet 5. cikkelyével kapcsolatban a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság a következő figyelemre méltó döntvényeket fogadta el: az 1923. május 30-i 9314, Bohusl.adm. 2435 (Teplice-Šanov), az 1923. október 23-i 17.479, Boh.adm.2790 (Šumperk), az 1924. január 3-i 22.451/23 (Most), 22.452/23 (Brounov), 22.453/23 (Litoměřice), 22.454/23 (Lanškroun), továbbá az 1924. december 10-i 5065 (Slavonice), az 1925. szeptember 4-i 16.398 (Jablonec n/N) és az 1925. október 1-jei 16.397 (Frývaldov). — Vö.: Prokop, L.: Jazykový zákon..., 12—13,192—193.1. 175/ Věstník min. spravedl., 1924, 9. szám.
