Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
III. A nyelvhasználat - 5. Speciális jogszabályok
134 A NYELVHASZNÁLAT nyelvű is annak számíthat. Két hivatalos helységnév esetében a bíróságok és a hivatalok kötelesek mindkét nyelven használni a helységneveket. Ezzel a kérdéssel függ össze a Legfelsőbb Bíróság 1925. szeptember 16-i R I 751/25. számú állásfoglalása, amely megerősíti azt a nézetet, hogy a hivatalos helységnév elsősorban csehszlovák nyelvű, de mellette a kisebbségi nyelvű helységnév is hivatalos lehet. Szlovákia helységnévtárával összefüggésben mindenekelőtt két dokumentum érdemel említést. Az első 17 6 még azokat a helységneveket is magába foglalja, amelyek hivatalos jellege időközben megszűnt. A másodikat 1919-ben adta ki a Szlovákia igazgatásával megbízott miniszter. Ez az 1913. évi „Helységnévtár" alapján készült. Rövid élettartamú volt. A hivatalos helységneveket tartalmazza a statisztikai hivatal egyik hivatalos kiadványa, amely az 1930. december 1-jei népszámlálás eredményei alapján sorolja fel a szlovákiai helységneveket 17 8. Az „egyenjogú" magyar helységneveket is, amelyeket csak vessző választ el a csehszlovák nyelvű helységnevektől. Tartalmazza továbbá a belügyminiszter 1936. december 14-i 82.646/1936. számú rendeletét is, amellyel az 1920. április 14-i 266. számú törvény alapján a helységnevek magyar megfelelőit is hivatalos helységneveknek ismerte el. A helységnevek újságokbeli használata az első köztársaság idején nem képezte jogi szabályozás tárgyát. Ez a szabad nyelvhasználat körébe tartozott. d/ A jogszabályokat az 1919. március 13-i 139. számú törvény 1. §-a szerint a „Sbírka zákonů a nařízení státu československého" című hivatalos lapban 17 9 kell kihirdetni A „cseh hangzású" gyűjteményen kívül, amely az „eredeti", a törvény 3. §-a alapján a hivatalos lap még „szlovák és német hivatalos fordításban" is megjelent. Az 1919. évi 139. számú törvény 3. §-ának rendelkezését az 1921. december 20-i 500. számú törvény I. cikkelye váltotta fel. A 3. szakasz új hangzása szerint a „Törvények és Rendeletek Tára államnyelven, hivatalos, azaz csehszlovák nyelven jelenik meg", de megjelenik még, amennyire lehetséges, az eredetivel egy időben, „német, lengyel, magyar hivatalos fordításban..." Az idézett törvény II. cikkelye szerint „a lengyel és a magyar 176/ Adm. lexikon obcí na Moravě, ve Slezsku, na Slovensku a v Podkarpatské Rusi, Praha 1928. 177/ Vö.: Soznam obcí na Slovensku dľa popisu ľudu z roku 1919, Bratislava 1920. 178/ Vö.: Štatistický lexikon obcí v krajine slovenskej, Praha 1936. 179/ Magyar fordításban: a Csehszlovák Állam Törvényeinek és Rendeleteinek Tára.
