Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában

III. A nyelvhasználat - 5. Speciális jogszabályok

130 A NYELVHASZNÁLAT során. A nemzetiségi nyelven elhangzott felszólalásokat a gyorsírással készült jegyzőkönyvben a felszólalás nyelvén is közzéteszik. A kormány tagjai és a képviselőház tisztségviselői a feltett kérdésekre és az interpellációkra adott válaszaikhoz mellékelik a felszólalás, illetve az interpelláció nyelvén készült fordítást. A petíciót német, orosz (kisorosz), magyar vagy lengyel nyelven is elő lehet terjeszteni. A köztársaság elnökének a képviselőházhoz intézett üzenetét (az Alkotmánylevél 64. §-ának 6. pontja) a kisebbségi nyelveken is kiadják. Az 1921. április 15-i 326. számú törvénynek (a szenátus ügyrendje) ugyancsak a 49. §-a biztosít „a német, az orosz (kisorosz), a magyar vagy a lengyel nemzetiségű" szenátorok számára hasonló jogokat, mint az előbb említett 1920. évi 325. számú törvény 49. §-a a képviselők számára. 5. Speciális jogszabályok A nyelvhasználati törvénnyel további jogi normák is Összefüggnek. A speciális jogszabályok közül elősorban a következők tarthatnak számot érdeklődésre: a/ Az 1920. évi 122. számú nyelvi törvény 8. §-a alapján kiadott 1924. január 31-i 27. számú kormányrendelet, amely az 1922. október 22-i 310. számú kormányrendelet alapján létrehozott megyei képviselő-testületek, megyei választmányok és járási választmányok nyelvhasználatát szabályozza. A megyei képviselő-testületek ügyrendjének 8. §-a szerint, amely az 1924. január 31-i 27. számú kormányrendelet mellékletét képezi, a megyei képviselő-testület minden tagja, mielőtt a közgyűlési terembe lépne, köteles a megyefőnökkel (zsupánnal) vagy a megyei hivatal képviselőjével közölni, hogy „melyik nemzetiséghez tartozik, és ezt a kijelentését aláírásával megerősíteni". A kormányrendelet 1. és 2. cikkelye azt is lehetővé teszi, hogy a megyei képviselő-testület (választmány, bizottságok) nemzeti kisebbséghez tartozó tagjai anyanyelvükön szólaljanak fel, javaslataikat, kérdéseiket és panaszaikat ezen a nyelven terjesszék elő, s a név szerinti szavazáskor is anyanyelvüket használják. A közigazgatási járásban, amely lakosságának (állampolgároknak) 80 százaléka ugyanahhoz a nyelvhez, de nem a csehszlovákhoz tartozik, a járási választmány a megyefőnök jóváhagyásával eltekinthet a beterjesztett javaslatok, kérdések és panaszok lefordításától. A rendelet nem sokáig maradt hatályban. A megyerendszert felváltotta a tartományi rendszer, s az 1924. évi 27. számú kormányrendeletet hatályon kívül helyezte az 1928. december 29-i 229. számú kormányrendelet.