Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában

III. A nyelvhasználat - 5. Speciális jogszabályok

A N ŕELVHASZNÁLAT 131 b/ A közigazgatás szervezetét az 1920. február 29-i 126. számú tőrvény szabályozza. A törvény végrehajtási utasításának 6. §-a szerint Szlovákiában és Kárpátalján a járási hivatalokat olyan hatáskör illeti meg, mint a szolgabírói hivatalokat (főszolgabíró, szolgabíró), amelyeket e jogszabály megszüntetett, a megyei hivatalokat pedig olyan, mint a vármegyéket, azok szerveit és bizottságait. A megyei hivatal élén a megyefőnök (zsupán) áll. Minden megyei hivatal mellett megyei képviselő-testületet hoznak létre. Tagjait hat évre választják. Elnöke a megyefőnök. A megyei képviselő-testület saját soraiból nyolc tagból és nyolc póttagból álló állandó választmányt hoz létre. A megyék és a járások jegyzékét a törvény 2. §-a alapján kiadott melléklet tartalmazza. Ezt a jogszabályt hat év múltán módosította az 1927. július 14-i 125. számú törvény. A közigazgatás szervezetéről szóló jogszabályt a törvény melléklete tartalmazza. E törvény valóra váltásával kapcsolatban jelent meg az 1928. december 29-i 229. számú kormányrendelet, amely szabályozza a tartományi és a járási képviselő-testületek, valamint a tartományi és a járási választmányok tagjainak nyelvhasználatát. E kormányrendelet lényegében ugyanazokat a jogokat biztosítja a tartományi és a járási képviselő-testületek tagjai számára, mint a hatályon kívül helyezett 1924. évi 27. számú kormányrendelet. A nyelvhasználatról a 2—8. cikkely és a 11. cikkely rendelkezik. A legfontosabbak közé tartozik: azokban a járásokban, amelyekben az ugyanahhoz a nemzetiséghez tartozó lakosság számaránya meghaladja az 50 százalékot, a rendelet 8. cikkelye az általánostól eltérő rendelkezéseket tartalmaz. Egyebek közt: a járási képviselő-testületek tagjai által államnyelven előterjesztett jelentéseket, kérdéseket és panaszokat az illető kisebbség nyelvére is lefordítják, és tárgyalás alapjául szolgálnak. Azokban a járásokban pedig, amelyekben a legutóbbi népszámlálás adatai szerint az ugyanahhoz a nemzetiséghez tartozó lakosság számaránya meghaladja a 75 százalékot, nem szükséges elkészíteni a javaslatok, a kérdések és a panaszok csehszlovák nyelvű fordítását. S ami érvényes a tartományi és a járási testületek nyelvhasználatára, valamint a hirdetmények nyelvére és az épületek külső megjelölésére, az érvényes a tartományi és a járási hivatalokra is. A kétnyelvűség használata esetén azonban az államnyelven készült szöveget az első helyen kell feltüntetni. A tartományi és a járási jellegű utakon elhelyezett tájékoztató feliratokra ugyanez a rendelkezés vonatkozik. c/ Nyelvhasználati szempontból az egyik legfontosabb jogszabálynak tekinthető a város-, község-, település- és utcanevekről, valamint a községek helységnévtáblával való megjelöléséről és a házak számozásáról szóló 1920.