Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában

III. A nyelvhasználat - 4. A nemzetgyűlés nyelvhasználata

A N ŕELVHASZNÁLAT 129 dett, hogy a nyelvhasználat terén keletkezett vitákat az illetékes állami felügyeleti szervek mint közigazgatási ügyeket intézik el, függetlenül attól az ügytől, amelynek elintézése során felmerültek. A végrehajtási rendelet 96. cikkelye minden fél számára biztosítja a jogot, hogy sérelmének orvoslása érdekében panasszal éljen az illetékes felügyeleti hatóságnál, sőt azt is lehetővé teszi, hogy ennek határozata ellen panaszt nyújtson be a felsőbb hatóságnál. Jogorvoslat nemcsak akkor jöhet szóba, ha a fél panasszal él, hanem akkor is, ha a felügyeleti hatóság megállapítja, hogy az alacsonyabb szintű szerv megsértette a nyelvi törvény és a végrehajtási rendelet valamely rendelkezését. Szerven ez esetben olyan bíróságot, hivatalt, intézetet, vállalatot, önkormányzati hivatalt vagy köztestületet, illetve bírót, tisztviselőt vagy egyéb alkalmazottat kell érteni, akinek az intézkedése ellen panaszt emeltek. Azok ellen a bírák, tisztviselők, alkalmazottak és szervek ellen, akik megsértik a törvényt és a rendeletet, a végrehajtási rendelet 97. cikkelyének 3. bekezdése értelmében fegyelmi eljárást lehet indítani. A 99. cikkely szerint „ha a közérdek kívánja", hogy az államnyelvet használják azokban az esetekben is, amelyekben „testületek vagy egyéb személyek nyilvános hirdetmények útján valamit jelentenek, vagy ingatlant, avagy egyéb közhasználatra rendelt tárgyakat a közönség szükségletére feliratokkal jelölnek meg", a politikai hatóság elrendelheti, hogy a hirdetmény vagy a megjelölés államnyelven történjék. Ám az ilyen intézkedés ellen is lehet panasszal élni. 4. A nemzetgyűlés nyelvhasználata Az 1920. április 15-i 325. számú törvény (a nemzetgyűlés képviselőházának ügyrendje) 6. §-a szerint minden képviselő (szenátor), mielőtt az elnökség megválasztása előtti első ülésen a terembe lépne, köteles a képviselőházi (szenátusi) irodában kijelenteni, milyen nemzetiséghez tartozik, és az okmányt aláírni. A 49. § szerint a kormány tagjai és a képviselőház tisztségviselői a ház ülésén kivétel nélkül a csehszlovák nyelvet kötelesek használni, de „a német, az orosz (kisorosz), a magyar vagy a lengyel nemzetiségű képviselők nemzetiségük nyelvén" is felszólalhatnak, ha nem akarják a csehszlovák nyelvet használni. Javaslataikat, kérdéseiket és interpellációikat úgyszintén anyanyelvükön terjeszthetik elő. A fogadalom szövegét a német, az orosz (kisorosz), a magyar vagy a lengyel nemzetiségű képviselők számára azok nyelvén is felolvassák, s e képviselők anyanyelvükön tehetik le a fogadalmat. Ugyancsak ezt a nyelvet használhatják a név szerinti szavazás