Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában

III. A nyelvhasználat - 3. A nyelvhasználat biztosítékai

128 A NYELVHASZNÁLAT — a rendelet a megoldást lényegében a köztestületek döntésére bízza (a 91. cikkely 1. bekezdése) bizonyos korlátozásokkal; — ezektől a korlátozásoktól némi eltérést állapítottak meg a kereskedel­mi és iparkamara stb. számára (a 91. cikkely 2. bekezdése); — a 91. cikkely rendelkezése egyáltalán nem vonatkozik az ipartársula­tokra (93. cikkely); — külön jogszabályokat adtak ki a mérnöki kamara 17 0 számára (94. cikkely). A 91. cikkely 2. bekezdése szerint a kereskedelmi és iparkamarák, amennyiben „védjegy és mintavédelmi ügyekben" tevékenykednek, a köz­társaság szerveinek tekinthetők. Az 1920. évi 185. számú törvény végrehajtási rendelete (az 1920. évi 654. számú kormányrendelet) a kisebbségi nyelven készült beadványok (tagoktól és nem tagoktól) elfogadását csak abban az esetben engedélyezte a mérnöki kamarában, ha a tagoknak legalább 20 százaléka ugyanahhoz a kisebbségi nyelvhez tartozik. Vitatható, hogy ez összhangban áll-e a nyelvi törvény szellemével. A végrehajtási rendelet 100. cikkelye szabályozza a nyelvhasználatot Kárpátalján. Igaz, csak az ideig, míg a tartománygyűlés nem fogad el erre vonatkozó törvényt. A kormánynak ez a rendelkezése ellentétben áll az Alkotmánylevél 3. szakaszának 4. bekezdésével, amely szerint a nyelvhasz­nálat szabályozása a kárpátaljai tartománygyűlés hatáskörébe tartozik. 3. A nyelvhasználat biztosítékai A felek védelméről sem szabad megfeledkezni. A végrehajtási rendelet 95. cikkelye szerint a bíróságok, az állami és önkormányzati hivatalok és szervek kötelesek felvilágosítással szolgálni a feleknek, hogy a nyelv nem tudásából vagy nem kellő mértékű ismeretéből ne származzék számukra jogi hátrány. A felek viszont, akik olyan nyelven kapják kézhez ügyük elintézését, amelyet nem ismernek, felvilágosítást kérhetnek az illetékes bíróságtól, hiva­taltól vagy helyi szervtől. Ezek pedig, esetleg a jegyző, kötelesek minden ilyen kérelemnek eleget tenni, ha nyelvismeretük erre elégséges. A nyelvi törvény 7. §-a számolt a lehetőséggel, hogy a törvény végrehajtá­sa során viták merülhetnek fel az állam bíróságainál, hivatalainál és szerveinél, valamint az önkormányzati hivataloknál. Egyúttal úgy intézke­170/ Vö.: Az 1920. március 18-i 185. sz. törvény (mérnöki kamara létesítése) 1. §-a, valamint ennek végrehajtási rendelete, az 1920. december 22-i 654. sz. kormányrendelet 6. §-a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom