Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
III. A nyelvhasználat - 2. A nyelvhasználat jogi szabályozása - Kisebbségi nyelvek
A N ŕELVHASZNÁLAT 121 elő, hogy a hivatalos pecsét használatát törvény vagy rendelet írja elő, pl. az 1919. évi 481. számú kormányrendelet 2. §-a és az 1921. évi 215. számú kormányrendelet. Mindkét rendelet a „bélyegző" kifejezést használja. A megyei és a járási hivatalok részére az Irodai Szabályzat 52. és 115. §-a (ezt a Belügyminisztérium 1922. december 12-i 93 173/3-22. számú rendeletével hagyták jóvá és tették közzé) írja elő a hivatalos pecsét használatát. A köztársaság szerveinek pecsétjeiről a végrehajtási rendelet 50. cikkelye tartalmaz előírást. A rendelet 55. cikkelye alapszabályként mondja ki, hogy az anyakönyvi kivonatokat azon a nyelven kell kiadni, amelyen az anyakönyvet vezetik. Az egyházi anyakönyveket az egyházi hivatalok nyelvén vezetik. Az útlevelek és egyéb utazási okmányok nyelve a csehszlovák. Abban az esetben azonban, ha a 18. cikkely feltételeit teljesítik, az 58. cikkely 1. bekezdése szerint ezeket kisebbségi nyelvű szöveggel is kiadják. Az állami tisztviselők címével kapcsolatban az 1923. évi 244. számú kormányrendelet 3. §-a tartalmaz rendelkezést. A tisztviselők hivatalos címét e szerint fordításban, kisebbségi nyelven is lehet használni. Az államnyelv ismeretének hiányos volta okot szolgáltatott az állami hivatalnokok rosszabb minősítésére 15 9. A „Csehszlovák Köztársaság" hivatalos elnevezését kisebbségi nyelveken is lehet használni. A Belügyminisztérium 1922 május 22-i 26 711. számú rendeletével tudtukra adta az alacsonyabb szintű hivataloknak a hivatalos elnevezés német, lengyel és magyar fordítását. A Külügyminisztérium 1924. november 24-i 194.601-1. számú körlevelével közölte az egyes szolgálati helyekkel, hogy levélpapírjaikon és nyomtatványaikon a Csehszlovák Köztársaság pontos elnevezését az egyes nyelveken következetesen használják. Ide vezethető vissza a nyelvek rangsorolása, amely — semmibe véve a polgárok egyenlőségének alkotmányban deklarált elvét — évtizedekre rányomta bélyegét az emberek magánéletére is. 159/ Az államnyelv részbeni ismerete a végrehajtási rendelet 66. cikkelye szerint azonos az államnyelv ismeretének hiányával, s ok arra, hogy az állami hivatalnokot nyugdíjazzák mint tartósan alkalmatlant. (A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 1930. szeptember 27-i 18.870, Bohusl.adm.8773. sz., valamint az 1931. március 21-i 12.945, Bohusl.adm.9505. sz. döntvénye.) A nyelvvizsga elengedéséről a végrehajtási rendelet 67. cikkelye szerint Szlovákiában is a prágai közmunkák minisztériuma dönt, nem pedig a minisztérium pozsonyi referátusa. (A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 1928. december 18-i 31.426, Boh.adm.7637. sz. döntvénye.)
