Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
III. A nyelvhasználat - 2. A nyelvhasználat jogi szabályozása - Az önkormányzati testületek nyelvhasználata - Községek
122 A NYELVHASZNÁLAT b. Az önkormányzati testületek nyelvhasználata Községek Nyelvhasználatuk alapját az ügyviteli nyelv képezi. Ez lényegében olyan helyet foglal el egy község életében, mint országos viszonylatban az államnyelv. A végrehajtási rendelet 70. és 71. cikkelyének rendelkezése szerint a községen múlik, milyen ügyviteli nyelvet állapít meg magának. A nyelvi törvény 3. §-a, amellyel az említett cikkelyek szorosan összefüggnek, a szó pozitív értelmében semmiféle előírást nem tartalmaz a nyelvhasználatról, csak bizonyos kötelességekkel terheli az államnyelvet és a kisebbségi nyelveket. A 3. § az önkormányzati hivatalok, a képviselő-testületek és az állam valamennyi köztestületének kötelességévé teszi, hogy minden csehszlovák nyelvű szóbeli és írásbeli beadványt elfogadjon és elintézzen. E szakasz alapelvként tartalmazza az írásbeli és a szóbeli nyelvhasználatot. Gyűléseken és értekezleteken ezt a nyelvet mindig szabad használni. Az állami végrehajtó hatalom részére olyan rendelkezést tartalmaz, amely szerint ez illetékes meghatározni az önkormányzati hivatalok hirdetményeinek és külső megjelölésének nyelvét. Utolsó bekezdésében pedig úgy rendelkezik, hogy az önkormányzati hivatalok, a képviselő-testületek és a köztestületek a 2. § feltételei szerint kötelesek elfogadni és elintézni nemcsak a csehszlovák, hanem a más nyelvű beadványokat is, valamint kötelesek a kisebbségi nyelvek használatát lehetővé tenni a gyűléseken és értekezleteken. A történeti hűséghez tartozik, hogy ezeket a rendelkezéseket nem mindig szokták azonos módon értelmezni. A törvény 3. és 8. §-ának végrehajtására a rendelet az előírások egész sorát tartalmazza, amelyek korlátozzák a községek jogát, hogy ügyviteli nyelvüket szabadon válasszák meg, és kizárólag azt használják. A korlátozások közé tartozik: — az államnyelv az ügyviteli nyelv akkor, mégpedig kizárólagosan 16 0, ha egyetlen kisebbség sem éri el a 20 százalékos hányadot; a kérdést részletesen a végrehajtási rendelet 70. cikkelye szabályozza; — az államnyelv szintén a község ügyviteli nyelve, ha a községben az 160/ A kizárólagosság e két mondat szövegéből következtethető: 1. „A községben... a község ügyviteli nyelve az államnyelv"; 2. „A nyelv szintén ügyviteli nyelvvé válik mindig..." A rendelet az első esetben az államnyelv kizárólagos használatát tartotta szem előtt. — Slovník veřejného práva čsl., IL, 77. 1.
