Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában

III. A nyelvhasználat - 2. A nyelvhasználat jogi szabályozása - Kisebbségi nyelvek

120 A NYELVHASZNÁLAT meghatalmazott vagy jogi képviselő nyelve a mérvadó. Ők az eljárás során nem érvényesíthetik saját nyelvi hovatartozásukat. A törvény nem tartalmaz rendelkezést a bíróságok, a hivatalok és a szervek pecsétjeiről Az 1920. évi 512. számú kormányrendelet 7. §-a, amely jogszabályt az 1920. évi 252. számú törvény 15 7 végrehajtására adtak ki, úgy rendelkezik, hogy az állami hivatalok, bíróságok, intézetek és vállalatok olyan hivatalos pecsétet használjanak, amely az állami kiscímeren kívül tartalmazza a hivatalnak és székhelyének megjelölését. Nyelvi szempontból a végrehajtási rendelet 1. cikkelyének m/ pontja, valamint 33. és 40. cikkelye jön számításba. A kétnyelvű végzéseket és okiratokat kétnyelvű pecséttel kell ellátni, ha az a félnek szóló elintézés elengedhetetlen, szerves része. Az első helyen azonban az államnyelven készült „köriratnak" kell állnia. Ezt az elvet kell érvényesíteni a bíróságok és a hivatalok megjelölése esetében is (34. cikkely). A kisebbségi járások bíróságainak, hivatalainak és szerveinek hirdetmé­nyeit ugyancsak kétnyelvű szöveggel kell kibocsátani: államnyelven és ki­sebbségi nyelven. A pecséttel kapcsolatban figyelemre méltó a Szlovákia igazgatásával megbízott miniszter 1919. július 25-i 4148. adm. számú hirdetménye 15 8. Ez időleges megoldást tartalmazott a régi pecsétnyomók cseréjéről. Lehetővé tette, hogy a magyar vidéken kétnyelvű körbélyegzőt használjanak. A politikai hivatalok tevékenységében csak bizonyos esetekben fordul 157/ Az 1920. évi 252. sz. törvénnyel összefügg az 1936. október 21-i 269. sz. törvény. Ennek 28. §-a hatályon kívül helyezte az 1920. évi 252. sz. törvény 10. és 11. §-át, továbbá az 1920. augusztus 20-i 512. sz. kormányrendelet 8—10. §-át s a Szlovákia igazgatásával megbízott teljhatalmú miniszter 1919. február 28-i 1007. számú (Úradné noviny, 39. szám) rendeletét ugyanazon minisztérium 1926. augusztus 30-i 7600.pres. számú rendelete 2. és 3. §-ának kivételével (Úradné noviny, 1926. szeptember 4.). Hatályban maradt elsősorban: — az 1920. április 14-i 300. sz. törvény (a rendkívüli intézkedésekről) és az ezt módosító 1933. július 10-i 125. sz. törvény, — az 1923. március 19-i 50. sz. törvény (a köztársaság védelmére), — az 1918. december 10-i 61. sz. törvény, amely megszüntette a nemességet, az érdemren­deket és a címeket (a későbbi módosításokkal), — az 1920. április 14-i 267. sz. törvény (a nem megfelelő elnevezések eltávolításáról), — az 1925. április 3-i 65. sz. törvény (a Csehszlovák Köztársaság ünnep- és emléknapjairól), — az 1933. október 25-i 201. sz. törvény a politikai pártok tevékenységének megszüntetésé­ről és feloszlatásáról, az azt módosító törvényekkel együtt. — Sbírka..., 1936. évf., 1190—1197.1. 158/ Úradné noviny, Bratislava, 1919. augusztus 2., I. évf., 22—23. szám, 7.1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom