Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
III. A nyelvhasználat - 2. A nyelvhasználat jogi szabályozása - Kisebbségi nyelvek
118 A NYELVHASZNÁLAT szerint kell értelmezni. Ennek rendelkezése követelményként állítja, hogy tagjai ugyanahhoz a nyelvhez, de nem az államnyelvhez tartozó állampolgárok legyenek, akik közül „a legutóbbi népszámlálás hivatalosan közzétett eredménye szerint a köztársaságnak legalább egy bírósági járásában a lakosságnak nem kevesebb, mint 20 százaléka lakjon". Ilyen kisebbségek az ország egész területén éltek. A törvény a „nyelvi hovatartozást" és a „nemzetiségi hovatartozást" mint azonos kategóriát értelmezi, s a kettőt egymás szinonimáiként használja. A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság összhangban állónak véli a törvénnyel, ha a bírósági járások a 2. § 2. bekezdése szerinti „nyelvi" minősítést a népszámláláskor megállapított nemzetiségi adatok alapján határozzák meg, s azt sem tartja törvényellenesnek, ha a kisebbségekhez csak azokat az állampolgárokat számítják, akik a népszámláláskor az 1920. évi 592. számú kormányrendelet (a népszámlálásról szóló 1920. április 8-i 256. számú törvény végrehajtási rendelete) 20. §-a szerint a kisebbség nemzetiségét vallották magukénak. Ezért véli közömbösnek, ha a bírósági járásban lakik még néhány olyan állampolgár, aki a nemzetiség nyelvét mint saját érintkezési nyelvét használja, mert az érintkezési nyelvnek a nyelvi törvény szerint nincs jogi relevanciája 15 3. A kisebbségi nyelvvel kapcsolatban felmerül a kérdés: ki lehet tulajdonképpen a nemzeti kisebbség tagja? A végrehajtási rendelet 16. cikkelyének 1. bekezdése szerint nemcsak természetes személyek, hanem jogi személyek is, s az ezekhez hasonló önálló jogalanyok, továbbá önkormányzati hivatalok, képviselő-testületek, egyházi hivatalok és egyéb szervezetek. A kisebbséghez való tartozást e cikkely rendelkezése értelmében az írásbeli beadványok esetében a beadvány nyelve szerint kell elbírálni, amennyiben a bíróság, a hivatal vagy a szerv előtt nem ismeretes az a körülmény, hogy a fél más nyelvi kisebbség tagja. A jogi személyek és az ezekhez hasonló jogalanyok, továbbá önkormányzati hivatalok, képviselő-testületek, egyházi hivatalok és egyéb szervezetek esetében a jegyzékbe bejegyzett nyelv az irányadó, vagy az alapszabály, esetleg az ügyrend vagy egyéb jogszabály. A végrehajtási rendelet első fejezetében (1—13. cikkely) felsorolt rendelkezések alóli kivételek a 18. cikkely rendelkezése értelmében a következő feltételek mellett jöhetnek számításba: — ha a bírósági járásban a 15. cikkely szerinti, tehát legalább 20 százaléknyi kisebbség él; 153/ A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 1925. január 7-i 109, Bohusl.adm.4297. sz. döntvénye.
