Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
III. A nyelvhasználat - 2. A nyelvhasználat jogi szabályozása - Államnyelv, hivatalos nyelv
104 A N ŕELVHASZNÁLAT 104 rendszerint az anyjától tanult", előfordulhat az is, hogy a gyermek anyanyelve más, mint az anyáé 12 3. Magyarország tehát már 1880-ban az említett módszert vezette be, s a modern statisztikai felfogás ezt már teljesen magáévá tette. Az 1927. december 29. és 1928. január 5. között tartott kairói XVII. nemzetközi statisztikai kongresszus ugyancsak ezt a módszert ajánlotta a modern népszámlálási eljárás alapjául 12 4. E rövid kitérő után térjünk vissza a nyelvi törvényhez. Az államnyelvvé, hivatalos nyelvvé deklarálás után az 1. § további része magyarázatként („Jest tedy zejména jazykem") három pontban felsorolja, mit is kell e nyelven főképp érteni: 1. ezen a nyelven folyik a köztársaság bíróságainak, hivatalainak, intézeteinek, vállalatainak és szerveinek munkája, tevékenysége; ezen a nyelven jelentetik meg azok hirdetményeit és készítik el külső megjelölésüket, 2. ezen a nyelven tüntetik fel az államjegyek és a bankjegyek fő szövegét, 3. ez a nyelv a véderő vezényleti és szolgálati nyelve; a legénységgel való érintkezésben annak anyanyelve is használható. Ez utóbbi rendelkezés kettős követelményből indult ki, éspedig, hogy megvédje a véderő szolgálati érdekét, valamint hogy az általános védelmi kötelességre és az állam demokratikus jellegére való tekintettel figyelembe lehessen venni a legénység nyelvi felkészültségét. Nem akarta, hogy a legénység nyelve az „ezred nyelve" szűk fogalom osztrák értelmezésére korlátozódjék. Az 1. § 1—3. pontjának felsorolása nem enumeratív, hanem demonstratív jellegű. Az 1. szakasz szövegéből kitűnik, hogy a felsorolás általános jellegű, inkább példaszerű. Azt is lehet belőle érteni, hogy közönséges törvénnyel, de még rendelettel is további eseteket lehetne feltüntetni, amennyiben azok az említettekhez hasonlítanának, s nem állnának ellentétben a más nyelvek korlátozásáról szóló rendelkezésekkel vagy az Alkotmánylevél 128. szakaszával. Ezeknek a további törvényeknek azonban nem az egyes állampolgárokra, hanem a közületi szervekre kellene róniuk bizonyos kötelességeket. A fenti pontokba foglalt feladatokon kívül a csehszlovák nyelv egyéb funkciókat is betölt. Ezen hirdetik ki a törvények és rendeletek hiteles szövegét (az 1921. évi 500. számú törvény), a törvényhozó testület tárgyalási 123/ Az 1900. évi népszámlálás felvételi mintái megtalálhatók a következő forrásműben: Magyar Statisztikai Közlemények, Új sorozat, 36. kötet. A m. kir. Központi Statisztikai Hivatal munkássága. I. rész, Budapest 1911,465—474.1. 124/ Az 1930. évi népszámlálás, Bratislava-Pozsony 1930,17.1.
