Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
III. A nyelvhasználat - 2. A nyelvhasználat jogi szabályozása - Államnyelv, hivatalos nyelv
A N ŕELVHASZNÁLAT 105 nyelve (az 1920. évi 325. és 326. számú törvény), a tanítási nyelvtől függetlenül valamennyi középiskola és tanítóképző intézet kötelező tantárgya (az 1923. évi 137. számú törvény) és minden egyéb iskola kötelező tantárgyává válhat (az Alkotmánylevél 131. §-a, a Saint-Germain-en-Laye-i kisebbik nemzetközi szerződés 9. cikkelyének 1. bekezdése, az 1922. évi 226. számú törvény 1. §-ának 2. és 3., s 2. §-ának 2. bekezdése), továbbá a nemzetközi szerződések nyelve. Az a nyelv, amelyen megállapítják a város-, község- és településneveket, a hivatalos helységneveket (az 1920. évi 266. számú törvény, az 1921. évi 324. számú kormányrendelet). A Csehszlovák Köztársaság nagycímere csak ezen a nyelven tartalmazza a „Pravda vitézi" jelmondatot és a „Republika Československá" feliratot (az 1920. évi 252. számú törvény 6. és 8. §-a). A köztársasági elnök nem tisztán magánjellegű címeres iratait és okiratait (az 1920. évi 512. számú kormányrendelet 6. §-ának 2. bekezdése értelmében) ezzel a hivatalos nyelven készült köralakú felirattal látják el: „President republiky Československé". Úgyszintén államnyelven készülnek az érdemrendek (az 1922. évi 362. számú és az 1924. évi 261. számú kormányrendelet) és az okmánybélyegek feliratai. Noha a végrehajtási rendelet 13. cikkelye értelmében „az ércből, valamint papírból készült csehszlovák fizetési eszközök, nemkülönben az okmánybélyegek" szövegét államnyelven kell elkészíteni, a papír fizetőeszközök értékét azok „hátlapján szükség szerint azokon a nyelveken is fel kell tüntetni, amelyeken a Csehszlovák Köztársaság kisebbségei beszélnek": Az állami alkalmazottak képesítésével a végrehajtási rendelet XII. fejezete foglalkozik. A bírói, a politikai, a pénzügyi, a közigazgatási-műszaki, a tisztiorvosi és az államigazgatás egyes ágazataiban rendszeresített egyéb (könyvtárosi, irodatiszti, jegyzői) vizsgákat államnyelven tartják, de a 69. cikkely alapján a jelölt kívánságára részben kisebbségi nyelven is megtarthatják. A speciális jogi normák közé számítható az 1919. évi 278. számú törvény, az 1920. évi 299. számú törvény, továbbá az 1922. évi 295. számú kormányrendelet, az 1923. évi 24. számú kormányrendelet és az 1923. évi 226. számú kormányrendelet. Az 1874:XXXV. tc. 2. §-a, melyet az 1886:VII. tc. 1. §-a módosított, úgy rendelkezik, hogy közjegyző csak olyan állampolgár lehet, aki „az állam hivatalos nyelvét teljesen bírja" 12 5. A csehszlovák nyelvi törvény 1. §-a szerint a közjegyző kinevezésének egyik feltétele a csehszlovák nyelv ismerete. Ennek hiánya a jelentkezőt alkalmatlanná teszi a tisztség betöltésére 12 6. A vasúti 125/ Magyarország hatályos törvényei. I. kötet, Budapest 1943,292—293.1. 126/ Vö.: A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 1923. jünius 30-i 11.416. sz. döntvénye.
