Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
III. A nyelvhasználat - 2. A nyelvhasználat jogi szabályozása - Államnyelv, hivatalos nyelv
A N ŕELVHASZNÁLAT 103 hogy a nemzetiség kifejezés mellőzésével is a nemzetiségek számát akarták megállapítani. A parlamentben olyan elkeseredett hangok is elhangzottak a népszámlálási törvény alkotásakor, hogy „az anyanyelv kérdése által kétmillióval fog megapadni a magyarság". Általánosan ismert volt, hogy a nyelv a nemzetiség külső megnyilvánulási formája, a két fogalom azonban nem azonos egymással. A törvényhozók azoknak a szakembereknek a véleményét vették figyelembe, akik a konkrétum megállapítása mellett kardoskodtak, bár valamennyien tisztában voltak a lehetőséggel, hogy a magyarság számának növelése érdekében a nemzetiség tudakolása célszerűbb volna, mint az anyanyelvé 12 1. Az első csehszlovák népszámlálás ezzel ellentétben a nemzetiség fogalmat vette figyelembe és tudakolta meg, minek következtében a magyarság létszáma az 1910. évihez képest az új államban mintegy 30 százalékkal csökkent 12 2. Az anyanyelv meghatározását a későbbi Csehszlovákiában használt fogalomtól eltérően értelmezi az 1900-as népszámlálási ívnek a „Mi az anyanyelve?" kérdéshez csatolt magyarázata, amely így hangzik: „...vagyis az a nyelv, amelyet magáénak vall s legjobban és legszívesebben beszél". A nyelvismeretre vonatkozó kérdés pedig már nem a hazai nyelvek ismeretét, hanem azt tudakolja, hogy anyanyelvén kívül mely más nyelveken beszél még az összeírt személy. Az 1910. évi népszámláláskor a számlálólapok kitöltésére kiadott „Részletes utasítás" 17. pontja szerint „anyanyelv gyanánt minden befolyástól menten a valósághoz híven mindenkor azt a nyelvet kell bejegyezni, a melyet az illető egyén magáénak vall, s a melyen legjobban és legszívesebben beszél". Még azzal a megjegyzéssel is találkozunk, hogy bár az anyanyelv a legtöbbször azonos azzal a nyelvvel, amelyet „kiki gyerekkorában és 121/ Keleti Károly: A nemzetiségi viszonyok Magyarországon az 1880. évi népszámlálás alapján, Budapest 1882. Értekezések a társadalmi tudományok köréből. Szerkesztette Pesty Frigyes. Hetedik kötet, Budapest 1885,10—11.1. 122/ A magyar nemzeti kisebbség létszáma Csehszlovákiában az első világháború előtti népszámlálás adatai szerint: 1910 1 071 328 (Csehországban, Morvaországban és Sziléziában az érintkezési nyelv, Szlovákiában és Kárpátalján az anyanyelv szerint) 1921 761 823 (jelenlevő népesség) Két évtized leforgása alatt az apadás 309 505 fő, azaz 28,8 %. — Statistique des nationalités en Tchécoslovaquie. Sv. 9., 83x. 1., X. tábl.
