Gyönyör József: Terhes örökség – A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában
III. A nyelvhasználat - 2. A nyelvhasználat jogi szabályozása - Államnyelv, hivatalos nyelv
102 A N ŕELVHASZNÁLAT 102 lapjának 6, pontja viszont már ezt a szöveget tartalmazza: a/ Mi az anyanyelve (azon kívül, mely hazai nyelveket beszéli még?). A népszámláláskor tehát már nemcsak az anyanyelvet, hanem az anyanyelven kívül beszélt egyéb nyelveket is megtudakolták 11 8. Az anyanyelv kérdése a későbbi népszámlálások során megismétlődött. Az osztrák és a magyar módszer közti különbséget Keleti Károly 11 91889. július 15-i előterjesztéséből is megismerhetjük. A statisztikai hivatal vezetője akkor e szavakkal fordult a kereskedelmi miniszterhez: „A főkülönbségek egyike a magyar és osztrák számlálás között az alkalmazott rendszerre vonatkozik, ott háztartási lajstromokkal folyván a számlálás, míg Magyarországon a sokkal tökéletesebbnek elismert számláló lapokkal eszközöltetett; másik a nemzetiségi rovat, amott a családban rendszerint beszélt nyelv (Umgangssprache, langue parlée), nálunk az anyanyelv tudakoltatván (...) Magyarországon egyébiránt a már egyszer alkalmazott és helyesnek bizonyult módszertől, nevezetesen az anyanyelv s az egyéb beszélt hazai nyelvek kérdésétől, azért sem volna tanácsos eltérni, mert az 1879. évi XVIII. t. cz., mely a magyar nyelv köteles oktatását a népiskolákban elrendelte, immár közel 10 évi hatására nézve csak úgy lesz megbírálható, ha a nyelvi s az azokon alapuló nemzetiségi viszonyok is azon módon vétetnek számba, mint ahogy az idézett törvény érvénye előtti állapot fölvétetett." 12 0 Évszázadok nemzetiségi tükrébe tekintve önkéntelenül is felvetődik a kérdés, a történelmi Magyarországon miért az anyanyelvet és egyéb nyelvek ismeretét tudakolták a népszámlálások alkalmával, ha a nemzetiségi viszonyok ismerete kevésbé volt kielégítő. A szakemberek azt a nézetet vallották, hogy a nemzetiséget „statisztikailag bajos megállapítani". Az anyanyelv kérdése sok támadásnak szolgált alapul. Közismert volt, 118/ A számlálólapok kitöltéséhez adott „utasítás" 12. pontja szerint „Mindenki oly nyelvűnek irandó be, a minőnek vallja magát és ebbeli, határozottan teendő nyilatkozatára semmiféle befolyást sem szabad a számláló ügynöknek gyakorolni. Ha a gyermek más nyelven beszél, mint szülei, a gyermek számlálólapjára ezen más nyelv jegyzendő. Azontúl mindenkinél följegyzendő, ha azon nyelven kívül más hazai nyelven is beszél, u.m. magyarul, németül, horvátul, szerbül, oláhul, ruthénul, tótul, vendül, czigányul, stb. A beszélni, koruknál fogva, még nem tudók után anyjuk nyelve irandó be." — Magyar Statisztikai Közlemények, Új folyam, I. kötet. A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész, Általános népszámlálás, Budapest 1893,1. Általános jelentés. 9.1. 119/ Keleti Károly volt a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumban 1867-ben létesített külön statisztikai osztály vezetője, majd az Országos Statisztikai Hivatal megalapítója és első igazgatója. 120/ Magyar Statisztikai Közlemények, i.m, 4.1.
