Cselényi László: Téridő-szonáta – avagy lehetőségek egy elképzelt szöveghez (1956-1981)

1/3/4/3 Kóborol az egyre sebesebben képeslapok kelmét-összetartó Himalája kopaszodik érett melleit riszálja egybeolvad Tekintete zsíros kocsijában lélegzete kitartott hurokban Tetőpont remény-ing nincs tür elme gy szuvasodó szem érem üvegszem 1/3/4/4 Midőn először látta meg nővére céda-förgeteg csavarodik az ének Emelte lassan a fejét ólomcsöppekben folyt az ég egymáshoz összeértek Láz megmarad cérna-salak sohasem lettek volna boldog Tekintetük a ködbe-ojtott álom az igelit-folyókon Rohan az utcán több ütemben sehol egy ismer ős Először azt gondolta és az igelit-folyó mesés az öntudatra-röppenés Azután meg egyáltalán Meglepetés a vágy falán Mit csinálnak a többiek Éva Manyi Böbi Retek Lehetetlen hogy ennyire Ólomcsöppekben a szíve A szíve gőzhengereket szivattyúzna kimondani Elhatározza ő aki ólomcserepes förgeteg Nővére jéghideg lelet Több ütemben jár a város csavarodik a förgeteg Rögtön szemügyre vette hogy tekintetük egybekopott Megmaradt ének elpirult Szemérem ólompénz gurult Az ég mihaszna könnyei A céda-síkot pörgetik Aztán elkezdtek egy kicsit Még mondta is gondolta is Midőn először '40