Cselényi László: Téridő-szonáta – avagy lehetőségek egy elképzelt szöveghez (1956-1981)

3/3/1/1 Anonymus fia Ketel Alup-Tolma viszony-haza süvít a szél tízszer porig égett vihar keretezi újra s újra föl értitek? csikorognak a sors-csapágy szomorú sors e fejezet tárgya föld reng és sárború 3/3/1/2 szerettél valaha valakit ? legfőbb hogy végtelen sok dolog van szerettem Na és ? olajra lépett mely képzeletünket meghal adja egy víg özveggyel villája és természetéhez nem tartozik kocsija volt a csajnak Hány éves kimeríti minden hatóságát 3/3/1/3 szeretsz kérdezte suttogó pillantott vágya f esztelen lefojtott b őre ingerelt nyújtózott egyet ásított nem szeretsz már ? a fal felé fordult szeretlek ráfagyott megdermedt szinte az a csók visszafordult a h idegek 3/3/1/4 mennyi érdem mennyi cáfolat a költőre aki csak ilyen bárdolatlan kvarc e gyönge elme helyet foglalt el magának a seregély-tudat érdemteli világban az ember termelés is aki velőnek véli a tudat nemcsak természet valósító is 126