Tátra-almanach. Szlovenszkói városképek, Kassa, Érsekújvár, Eperjes, Losonc, Lőcse (Bratislava. Tátra, 1938)

Sziklay Ferenc: Kassa

GAZDASÁGI HELYZET. Kassa, hivatalnok és iskolavárossá való fejlődése foly­tán elvesztette ősi ipari és kereskedelmi jellegét. Ezt a szerepet két testvérvárosa, S. A. Ujhely és különösen Mis­kolc vette volt át. A fordulat után, elszakítva attól az egymást kiegé­szítő háromszögtől, megnőtt kereskedelmi jelentősége, de az új hatalom öntudatos telepítési politikája folytán, eb­ben a lüktető kereskedelmi életben nagyon kis szerep jut a város őslakosságának. A régi magyar bankok, akár a fő­városi nagy pénzintézetek fiókjai, (Magyar Ált. Hitelbank, Leszámítoló és Pénzváltóbank) akár a helyi kisbankok, melyek javarészt szintén pesti bankérdekeltségek affiliá­ciói voltak, csehszlovák érdekeltségek által tudták meg­menteni a létüket, ha ugyan végleg föl nem számoltak, vagy be nem olvadtak valamely cseh nagybankba, mint fiókok. A pénz hitel forgalom eme „nacionalizálása" termé szetes kihatással van az üzleti élet nemzeti jellegére, a hi­telre szoruló magyar iparos és kereskedő nem érzi magát teljesen szabad akcióképességének birtokában, ha üzletileg cseh bankra van utalva. A cseh nagyipar se hagyta figyelmen kívül ezt a — szá­mára eddig — szűzterületet, a textil-, konfekciós-, cukor­ka-, cipő-, ruha-, bútorgyárak egymásután nyitották meg gyári lerakataikat s evvel megölték a helyi detail-kereske­delmet és a helyi kisipart. A Baťa, Křenek, Nehera, Prvo­dev, Zora, stb., stb., cégek és az Aso egységárúház olcsó, szinte dömping áraival a helybei, szolid kereskedők nem birják a versenyt, de az üzletházak javitó műhelyeket 84

Next

/
Oldalképek
Tartalom