Tátra-almanach. Szlovenszkói városképek, Kassa, Érsekújvár, Eperjes, Losonc, Lőcse (Bratislava. Tátra, 1938)

Sziklay Ferenc: Kassa

is nyitnak, (pl. Baťa) melyek a kisiparosokat fosztják meg a munkától olcsó gépmunkájukkal. Kassa lelki-portéján a kereskedelemnek és iparnak ez a kicsúszása az őslakosság kezéből talán a legfájdalmasabb vonás, mert végső elemzésben minden életmegnyilvánulásnak, magasabbrendűségnek biztos alapja a gazdasági jólét. ZÁRÓ-SZÓ. Kassa nagyvárossá lendült, ha nyilt szemmel, de süketen nézzük az életét. Az utcák képén nem érzik a gazdasági világkrizis megállottsága. A forgalom megtízszereződött. A sűrűn száguldó autókat forgalmi rendőr irányitja az utca-torkolatoknál s a régi vár szük, zegzugos utcái fölött ott lóg a vörös szegélyű fehér kör, mely egy irányba engedi csak a közlekedést. Fényes kirakatok árulják a fővárosi stilusú mondain holmit s korzó-időben ezres tömegek hullámzanak a jármű-forgalomtól elzárt Főutcán. Mégis válságban él a város, különösen annak magyar társadalma, melynek vezető szerepe megszűnt a város életében. A város külső fejlődéséhez, kiterjedéséhez, lakosszámához, forgalmának emelkedő vonalához viszonyítva eddig lefelé hajlott a magyar élet grafikonja. Sokat vesztettünk gazdasági erőben, helyzeti szempontból, arányszámban, befolyásban. Különösen a kisebbségi életbe fordulásunk legelején volt ez a lefelé haladó irányzat zuhanásszerű. Lassanként berendezkedik azonban a város magyarsága a kisebbségi életre, mint ahogy a tönkrement uraság, ha 85