Tátra-almanach. Szlovenszkói városképek, Kassa, Érsekújvár, Eperjes, Losonc, Lőcse (Bratislava. Tátra, 1938)

Sziklay Ferenc: Kassa

rongált helyébe, ettől eltekintve s a sok toldás ellenére is csodás és összhangos alkotás a Kassai Dóm, melynek szép­ségeiről és stilustisztaságáról könyvtárra való munkát ír­tak össze a magyar és külföldi műtörténészek. (A legújabb s egyben legalaposabb szakkönyv róla Dr. Wick Béla: „A kassai Szent Erzsébet Dóm" c. munkája. Kassa, 1937). Különös jelentőséget és magyar szempontból fölmérhe­tetlen fontosságot ad a Dómnak, hogy kriptájában nyug­szanak II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek, édesanyjának, Zrínyi Honának, egyik fiának, Józsefnek, valamint a feje­delem bujdosó társainak, Bercsényi Miklósnak és második nejének, Csáky Krisztinának, Sibrik Miklósnak, a fejede­lem udvarmesterének és Eszterházy Antal kuruc generá­lisnak a hamvai. A szent Mihály kápolna eredete és célja nem egészen tisztázott. Egyes műtörténészek szerint a XIV. sz. derekán épült ossariumnak, csontháznak, abból a célból, hogy a Dóm körül való temetőben talált ősi sírok csontmaradvá­nyait helyezzék el kriptájában. Erre utal — szerintük — Szt. Mihályról való elnevezése is. Mások, a kápolna szinte páratlan építészeti megoldásából, abból, hogy nyeregte­tős négyszögű tornya alapzat nélkül, a homlokzat mester­ívére és a boltozat hevederívére támaszkodik, azt követ­keztetik, hogy egy megkezdett, hatalmas méretű csúcsíves templom szentélye lehetett, melynek diadalivét befalazták. Bárhogy s bármilyen céllal épült is a kis templom, Kas­sa városának — a Dóm után, — legértékesebb műemléke, mely az egész világon unikuma a csúcsíves építőművé­szeinek. Az Orbány-torony 1628-ban épült, mikor az előző évi nagy tűzvészben Kassa minden harangja megolvadt, meg­57

Next

/
Oldalképek
Tartalom