Tátra-almanach. Szlovenszkói városképek, Kassa, Érsekújvár, Eperjes, Losonc, Lőcse (Bratislava. Tátra, 1938)

Sziklay Ferenc: Kassa

ide menekülnek (1805-ben) a trónörökös, (később V. Ferdinánd) Mária Lujza (később Napoleon császár felesége) és Leopoldina (később a braziliai császár felesége) főhercegnők, nagyszámú, előkelő kiséretükkel. A praemontrei rendház falába illesztett emléktábla méltó büszkeséggel hirdeti: „Ebben a házban, hol hajdan királyok és fejedelmek laktak, hol hitvallók szenvedtek vértanúságot, hol jezsuita tudósok munkálkodtak Istenért és hazáért, itt élt 1777—1797-ig Baróti Szabó Dávid, nála és vele együtt alapították 1797 nov. 13-án Kazinczy Ferenc és Bacsányi János a Kassai Magyar Társaságot és első folyóiratunkat, a Magyar Musaeumot." Kassa városának talán legfontosabb szellemtörténelmi mozzanata az a tény, hogy a magyar nyelv és irodalom nagy reformátora, Kazinczy Ferenc itt ébredt hivatásának tudatára, mint gróf Török Lajos, tanulmányi főigazgató helyettese s innen indult el arra az útra, mely a magyar szellemiséget a nyugati nagy nemzetek egyenrangú versenytársává avatta. Csak mérföldes csizmával futhatunk tovább Kassa további fejlődésében. A szabadságharc idején még visszakísért a hősiesség dicső korszaka is. Kassa volt a vörössipkás 9. honvédzászlóalj toborzóhelye. Kassa határában több ütközet zajlott le a szabadságharc alatt. 1848 decemberében Schlick generális arat könnyű diadalt Pulszky Sándor még csak jóformán szervezkedő hadseregén, ezt a csorbát azonban 1849. februárjában, a hősiesen megvívott branyiszkói csata után Klapka tábornok köszörüli ki s febr. 9-én Görgey maga is bevonul a városba, hogy több napos itt-mulatás után folytassa útját Miskolc felé. 53