Tátra-almanach. Szlovenszkói városképek, Kassa, Érsekújvár, Eperjes, Losonc, Lőcse (Bratislava. Tátra, 1938)

Sziklay Ferenc: Kassa

címer közepébe félsast illeszt s felesége, Anna királyaszszony címeréből még három liliomot ajándékoz a meglévő háromhoz. Jön a reformáció kora s a török idők. 1521-ben jelenik meg Kassán az első protestáns prédikátor az angol származású John Knox, a lőcsei iskolák főigazgatója személyében s harminchárom év alatt Kassa annyira lutheránussá lesz, hogy a Dómot is átadja a tanács az új hit szolgálatára, mert a katolikusok majd teljesen elfogytak. A török hódítás hullámai nem értek el Kassa határáig s a város maga nem is igen hozott véráldozatot a haza oltárán. Lajos király meghagyja ugyan, hogy 115 kassai polgár is ott legyen a — Mohács alatt elvérzett — hadseregben, de a bölcs tanács „látván azt, hogy az ország nagy veszedelemben van" — pénzen váltotta meg fiai életét. A kettős királyválasztáskor — lutheránus létére — Fer dinánd pártjára áll a város, mert János királlyal személy szerint való differenciái maradtak még erdélyi vajda és szepesi gróf korából. János vajda ugyanis hatalmasan megsértette volt a város kereskedelmi szabadságát. 1536-ban mégis János király kezére került a város, mert Serédi Gáspár, Felsőmagyarország főkapitánya távollétében annak helytartója, Lónyai Gergely megnyitotta a kapukat János király egészen jelentéktelen csapata előtt. Ez a — szinte véletlen — esemény fontos fordulópontot jelent Kassa életében, mert itt kezdődik az addig német város rohamos visszamagyarosodása. A városbírák névsorában a XVI. századig nem találunk egyetlen magyar nevet sem, csak a tisztes Siebenbürger, Gabrielis, Kiikelbrecht, Thonhaiszer, Sambsdorfer stb. patrícius famíliák fiait, 1608-ban megjelenik a névsorban az első 4. Tátra-Almanach 49