Tátra-almanach. Szlovenszkói városképek, Kassa, Érsekújvár, Eperjes, Losonc, Lőcse (Bratislava. Tátra, 1938)

Sziklay Ferenc: Kassa

címer közepébe félsast illeszt s felesége, Anna királyasz­szony címeréből még három liliomot ajándékoz a meglévő háromhoz. Jön a reformáció kora s a török idők. 1521-ben jelenik meg Kassán az első protestáns prédikátor az angol szár­mazású John Knox, a lőcsei iskolák főigazgatója személyé­ben s harminchárom év alatt Kassa annyira lutheránussá lesz, hogy a Dómot is átadja a tanács az új hit szolgálatá­ra, mert a katolikusok majd teljesen elfogytak. A török hódítás hullámai nem értek el Kassa határáig s a város maga nem is igen hozott véráldozatot a haza ol­tárán. Lajos király meghagyja ugyan, hogy 115 kassai pol­gár is ott legyen a — Mohács alatt elvérzett — hadsereg­ben, de a bölcs tanács „látván azt, hogy az ország nagy veszedelemben van" — pénzen váltotta meg fiai életét. A kettős királyválasztáskor — lutheránus létére — Fer dinánd pártjára áll a város, mert János királlyal személy szerint való differenciái maradtak még erdélyi vajda és szepesi gróf korából. János vajda ugyanis hatalmasan meg­sértette volt a város kereskedelmi szabadságát. 1536-ban mégis János király kezére került a város, mert Serédi Gás­pár, Felsőmagyarország főkapitánya távollétében annak helytartója, Lónyai Gergely megnyitotta a kapukat János király egészen jelentéktelen csapata előtt. Ez a — szinte véletlen — esemény fontos fordulópon­tot jelent Kassa életében, mert itt kezdődik az addig né­met város rohamos visszamagyarosodása. A városbírák névsorában a XVI. századig nem találunk egyetlen ma­gyar nevet sem, csak a tisztes Siebenbürger, Gabrielis, Kiikelbrecht, Thonhaiszer, Sambsdorfer stb. patrícius fa­míliák fiait, 1608-ban megjelenik a névsorban az első 4. Tátra-Almanach 49

Next

/
Oldalképek
Tartalom