Tátra-almanach. Szlovenszkói városképek, Kassa, Érsekújvár, Eperjes, Losonc, Lőcse (Bratislava. Tátra, 1938)

Sziklay Ferenc: Kassa

dalt, mely inkább előnyt, mint kárt jelentett a város jövőjének. Kassa hovatovább országos jelentőségén is túlnőtt. Zsigmond nemzetközi politikai akcióinak úgyszólván „operációs bázisa" lett, több ízben volt találkozója a város falai közt Ulászló lengyel királlyal, Nagy Lajos leánya, Hedvig férjével. Zsigmond engedte meg azt is, hogy a város régi falai köré, mintegy hat ölnyire azoktól még egy, vastagabb falöv építessék „az ellenségtől való megvédés" céljából. Nemsokára (1441) Giskra János cseh hadvezér előtt nyitja meg Kassa városa kapuit, aki Erzsébet királyasszony hívására jött az országba, hogy fiának, „Árva Lászlónak" (V. László) trónöröklési jogát megvédje. Erzsébet nevezi ki Giskrát a város főkapitányává s ez hősiesen meg is védi a várost Ulászló hadvezére, Perényi Zsigmond ostroma ellen. Most tehát Giskra haditetteinek lesz operációs bázisává Kassa városa s innen indult ki — többek közt — Talafusz nevú vezére arra az egri kalandra, melyet Arany János énekelt meg az „Egri leány" c. gyönyörű balladájában. Mikor fordul a kocka s Erzsébet halála után Giskra megbízatása is véget ér, Kassa már különös dicséretet érdemel ki — Ulászlótól a „hozzá való hűségéért". (1443). Hosszú sor volna leírni Kassa szereplését a Giskra — Hunyadi János — V. László tízéves, zűrzavaros küzdelmeiben, sok fejtörést okozhatott a bölcs városi tanácsnak, hogy térüljön — forduljon a viharos idők hányattatásaiban, sok szenvedést is hozhatott ez a városra, de a végén csak jutalmat nyert megint, mert László király a már ősz47