Tátra-almanach. Szlovenszkói városképek, Kassa, Érsekújvár, Eperjes, Losonc, Lőcse (Bratislava. Tátra, 1938)

Gömöry János: Eperjes

Az eperjesi kollégium szabadszelleme lehetővé tette a diákság legjobbjainak körében a meggyőződés, a nemzetiségi gondolat szabad megnyilvánulását. így érthető, hogy míg egyrészt a magyar nemzeti eszme a kollégium falain belül diadalt ül és a nagy eszmének országos viszonlatban is nagy hősöket nevel, addig érvényesülhet ugyanilyen módon a német és a szlovák nemzeti eszme is, amennyiben a Magyar Társaság mintájára alakul szlovák és német nyelvmívelő egyesület. Mily kár, hogy e természetes folyamat később nem talált megértésre. Hiszen, ha eleinte ugyan zökkenésekkel, de ebből később mégis csak kifejlődhetett volna a nemzetiségi kérdés helyes megoldása és Magyarország mint Keleti Svájc, mint a századok óta együtt élő népek közös hazája ma például állhatna e tekintetben más államok és nemzetek előtt. íme egy iskola belső életében egy ország sorsa tükröződik vissza. * Az eddig elmondottakból ne gondolja azonban senki, mintha Eperjes társadalma a maga egészében máról-holnapra az új eszmék szellemében átalakult volna. Egy művelt felsőréteg, amely mindig a nyugati műveltség hordozója, most is a koreszmék hatása alá került Eperjesen. A nagy tömeg azonban változatlanul és megmozdíthatatlanul az, amilyennek megismertük Eperjest a 18. század végén. A biedermeier és Metternich-korszaka ez. A jámbor nyárspolgár nem szereti a változásokat. Anyagi gondjaiba merülve, félelemmel beszél a fiatalság okvetetlenkedéseiről. A társadalom alsó rétege pedig tompa közönnyel, vagy teljes tudatlanságban értetlenül nézi az új világ kibontakozását. Mint a villámfény a sötétségben, úgy világít az176