Tátra-almanach. Szlovenszkói városképek, Kassa, Érsekújvár, Eperjes, Losonc, Lőcse (Bratislava. Tátra, 1938)

Jócsik Lajos: Érsekújvár

ne a paraszti süvegek alá! Nem történik semmi, ami a parasztságot belekapcsolná a társadalmi helyzetek sokféleségébe, sokféle jótékony kényszerhelyzetekbe, ami mozgékonnyá tenné ezt az autochton nagydologra képes tömény paraszti lakosságot! Mert mennél összetettebb egy társadalom, annál inkább kényszerül az egyén arra, hogy helyét megállja a legkülönfélébb élethelyzetekben s annál szebb, nagyobb és összetettebb a társadalom haladása. Az újvári parasztság egy élethelyzetben élt, a megállás é3 stagnáció életkörülményeiben. A szemtermelés egyszerű és monoton munkamegosztása monotonná tette szellemét, a haladásra és változásra mutató és izgató eszmék elől jól megvédte gondolkodását. Mígnem aztán a megélhetés roppant gondjai az intenzív termelés kertkultúrás formája felé szorítja az utóbbi időkben. S ennek a termelőformának az elterjedése az utolsó reménye a gazdasági és szellemi, tehát az emberi felemelkedésre. Az intenzív termelés összetettebb munkamegosztást jelent, magasabb fokú termelő és szellemi tevékenységet. A termésmennyiség növekedéséhez és sokféle árútermeléséhez vezet. A sokféle árú értékesítése sokféle helyzetekbe sodorja a parasztságot és kitanítja sok helyzetben való helytállásra. Felszakadhatnak az erősen konzervált paraszti gondolkodás és életszemlélet burkai, lepattanhatnak az abroncsok a megvasalt fejekről, mozgásba jöhet az álladék tófenék és medret kereshet magának, mint egy erős sodrású folyó. Im mindez bekövetkezhetik a termelőformák megváltoztatásától, a kertkultúra széles kiépítésétől! Kecskemét lebeg Újvár szeme előtt? Jó! S annál jobb, mert Kecskemét nemcsak a baracktermelés, Kecskemét magasabb termelőformájú parasztkultúra, szellemi fejlettség és demo134