Tátra-almanach. Szlovenszkói városképek, Kassa, Érsekújvár, Eperjes, Losonc, Lőcse (Bratislava. Tátra, 1938)

Jócsik Lajos: Érsekújvár

kratikus magyar egység! „Szőlősgazda, polgármester, tanár, ügyvéd, ha maguk között vannak, kollégák, akiknek egyforma gondja a szőlő és a gyümölcsöskert. Amikor a jég elverte a kertek minden termését, egyetlen megriadt nyáj volt a város és vezetői voltak azok, akik a legtöbb álmatlan éjszakát töltötték és inuk szakadtáig jártak segítség után ... A város szellemi kultúrája is különös ékessége a vidéki magyar kultúréletnek. A Katona József Társaság nem vidéki önképzőkör, hanem európai színvonalú „emberfők" társasága s körükben legalább olyan modern magyar szellem él, mint a fővárosi irodalmi társaságok legjavában. Ez a társaság állandó érintkezésben van a modern magyar irodalom és tudomány legjobbjaival s akik csak megfordultak köreikben, a legnagyobb lelkesedés hangján szólnak a „kecskeméti szigetről". Az is nevezetes, hogy Kecskeméten jelenik meg a haladó magyar fiatalság legtöbb komoly orgánuma a Tanu, a Válasz, a Magyarság-Tudomány és az „Apolló". — Ezt a jellemzést Erdei Ferenc adja Kecskemétről Futóhomok című könyvében. Eléri-e Érsekújvár, a csehszlovákiai Kecskemét is egyszer ezt a szintet? Szigetté fejlődik-e, s mint jól statuált példán megnyughat-e rajta majd egyszer újra a kisebbség riadt és kereső tekintete? Jó úton van, hogy azzá lehessen! Irigylem azt, aki majd Érsekújvár e szép beteljesedésének krónikása lehet. 135