Tátra-almanach. Szlovenszkói városképek, Kassa, Érsekújvár, Eperjes, Losonc, Lőcse (Bratislava. Tátra, 1938)

Jócsik Lajos: Érsekújvár

Középeurópa sorsa viszont a népek és nemzetiségek egymásiránt való megbékélésének függvénye s ez a nagy történelmi sorsszerűség, lényegben belejátszik, belerezeg a város jövőjébe. Az idő szava, hogy a város lássa jövő fejlődésének ezt i középeurópai, illetőleg nemzetiségi feltételeit és békés nemzetiségi ki- és megegyezéssel készüljön fel jövőjére. ÉRSEKÚJVÁR ÉS A KISEBBSÉGI MAGYARSÁG. Nem olyan egyszerű eldönteni, hogy melyik az a réteg, amelyet a legmélyebben érintett az államváltozás a ma­gyar kisebbségben. Súlyosan érintette a földbirtokosságot a földlefoglalásokkal, de mégis kártalanította ezt a réte­get. A magyar tőkéseket a cseh tőke szorította ki vagy kényszerítette megadásra, illetőleg a hegemónia elismeré­sére a bankokban s az ipari termelésben. De olyan helyzet ez is, amellyel a tőkés szubjektív szempontjából könnyű kiegyezni, mintahogy ez végbe is ment csaknem teljesen ezidőre. Van azonban egy réteg, amelynek lehetetlen volt a változással szubjektíve gyorsan kiegyezni még ak­kor is, ha maga akarta volna ezt. Ez az intelligencia. Az intelligencia társadalmi funkciójánál fogva egy nép élet­közösségét szervezi, egy közösségi együttélés eszmevilágát hozza létre, érzéseit dolgozza ki és az együttélés szükséges szervezeteit teremti meg. Az intelligencia számára az ál­lamváltozás szubjektív és objektív oldalai egybeesetek. Ez magyarázza meg azt, hogy Szlovenszkó területéről 130.000 lélek expatriált a fordulat következtében s hogy ez a rop­pant tömeg csaknem teljesen középosztályi intelligencia 128

Next

/
Oldalképek
Tartalom