Tátra-almanach. Szlovenszkói városképek, Kassa, Érsekújvár, Eperjes, Losonc, Lőcse (Bratislava. Tátra, 1938)

Jócsik Lajos: Érsekújvár

elem. Érsekújvárnak nem voltak magyar nagybirtokosai, tőkéseit a háború előtt sem ismerte, mert koncernekbe tartoztak már akkor ipari vállalatai. Az államfordulat itt a földbirtokosságon és tőkéseken keresztül nemigen érintette a kisebbséget. Annál jobban érintette azonban az intelligencia elvesztése. Hogy félreértés ne essék: az elvesztéssel nem mondunk értékítéletet az intelligencia felett. Nem az intelligencia érdemeit védjük itt, hisz elég kifogásolható hozható föl ellene. Az elvesztéssel azt akarjuk megmondani, hogy a kisebbségi életből való kiválása funkcionális zavarokat hozott létre, a csehszlovákiai magyarság életében. Nem kisebb kérdések merültek fel ennek kapcsán, mint hogy ki fogja a kisebbségi élet eszmetartalmait megteremteni (politikai) érzésvilágát kidolgozni (irodalom, művészetek stb.) s ki fogja létrehozni a társadalmi együttélés mellékszerveit (kultúrális és érdekvédelmi alakulatok)? Olyan adottságok ezek, amelyek nélkül ma társadalmi együttélés teljességgel lehetetlen. S az itt felmerülő funkcionális zavarok olyan természetűek, hogy alig lehet róluk szólni egy város kereteihez kötötten. Érsekujvárott az intelligencia a gyarmaton való uralkodás gőgös elzárkózásában élt az alsóbb rétegekkel szemben a régi keretekben. „Nálunk Érsekujvárott az intelligencia külön csoportot, osztályt képez a középosztály zömében s ez az osztály sokkal távolabb áll a másik osztálytól, mint egyik polgár a másiktól." Az „Érsekújvári Lapok" ismeretlen vezércikkírójának (1889-ben jelent meg a vezércikk) igazat kell adnunk minden tekintetben. Annál szomorúbb ez a helyzet, mert az intelligencia a népből vétetett, a parasztságoból és iparosságból rajzott ki és meg9 Tátra Almanach 129