Tátra-almanach. Szlovenszkói városképek, Kassa, Érsekújvár, Eperjes, Losonc, Lőcse (Bratislava. Tátra, 1938)

Jócsik Lajos: Érsekújvár

A végső helyzet, a fejlődési összkép nem vigasznélkiil való az újvári magyarságra nézve. Tudni kell, hogy a választások titkos jellegénél fogva, szabadabban érvényesítheti felfogását és nemzetiségi meggyőződését bárki, mint a népszámláló biztosok előtt. A községi választások eredménye szerint a szavazatok 80 százaléka magyar, a községi képviselőtestületben. Ez azonban nem ok arra, hogy a „mögöttünk a vízözön" — optimizmusával, a kisebbségi helyzet komolyságát és súlyosságát lebecsüljük. Érsekújvár nemzetiségi viszonyainak áttekintéséből olyan tételekhez jutunk el, amelyek az egész kisebbség létkérdései is egyben. így hangzik a legfontosabb tétel: a magyarság állománya csak úgy tartható meg és gyarapítható, ha az emberi felemelkedés polgári lehetőségeit biztosítjuk számára a kisebbségi keretben. A magyarnakmaradás nem erkölcsi kérdés a széles tömegeknél, de az emberi felszabadulás, az emberi boldogulásnak és emelkedésnek a kérdése. Erre tanít bennünket „a kohó" működésének nagy törvényszerűsége. Mindazonáltal megnyugvással konstatálhatjuk, hogy a város népe nem nagyon fogékony a nemzetiségi nyugtalanságok iránt. A zavaridők nagy kilengéseit sosem kezdeményezték és nem is csinálták a város autochton elemei. A feudális és régipatriarchális idők statikus nemzetiségi nyugalma még erősen él a város atmoszférájában. A napi politika azonban nem veszi ezt eléggé figyelembe. Pedig ez a nemzetiségi ivugalom, a nemzetiségek egymáshoz való viszonyának statikus volta, jó alapja lehetne a város demokratikus fejlődésének és hathatós segítsége. Érsekújvár tipikusan középeurópai város nemzetiségi kevertségével. 127