Tátra-almanach. Szlovenszkói városképek, Kassa, Érsekújvár, Eperjes, Losonc, Lőcse (Bratislava. Tátra, 1938)

Jócsik Lajos: Érsekújvár

ban és fiaival folytatott emelkedési vágya a forgalmi tiszt volt, amint feszes tartásban indítja, fogadja, vagy köszönti az elrobogó szerelvényeket. Ezek az emelkedési lehetőségek az újvári kisember számára teljesen megszűntek az államfordulat után. S ez nem hogy letörte volna, de fokozta polgárosuló kedvüket és igényeiket. Fiaikat, akik lematuráltak, egyetemekre küldték, amikor hivatalnokok nem lehettek középiskolai képzettséggel. S ezen a szinten s a megjárt életiskola után, már olyan távlatokból nézheti az élet dolgait az ember, hogy ellenállhat a kohó olvasztó törekvéseinek. Az itt képzett egyetemi intelligencia hihetetlenül értékes megtartó anyagot és erőt ad s adott is már vissza a magyarságnak, úgy a paraszt metropolis, mint az egész kisebbség kereteiben. A polgárosulás megcsappanásának kisebbséget bomlasztó következményei a parasztság és a munkásság oldaláról fenyegetik az érsekújvári magyarságot, de gondoljuk, hogy az egész kisebbséget is. A parasztság háborúelőtti emelkedésének egy törvénye az volt, hogy dezertáljon a feltörekvő paraszti ember s volt életformájával és osztályával tagadjon meg minden közösséget. Akkor az intelligenciába szívódhatott fel a parasztság emelkedő kedve. Az intelligencia pedig alapjában véve gyűlölte és megvetette a parasztságot. Ma a magyar intelligencia nem nyújt többé emelkedési lehetőséget a parasztságnak s legalább is nem abban a mértékben, amennyire az a paraszti emelkedő kedvnek elég lenne. Mutatkoznak már jelek, hogy a szlovák intelligencia felé orientálódik a parasztság feltörekvő ereje. Ha pap, tanító, jegyző vagy egyáltalán nadrágos ember nem lehet a népfi másként, csak asszimiláció segítségével, nem sokat teketóriázik ennek az árnak a 124