Tátra-almanach. Szlovenszkói városképek, Kassa, Érsekújvár, Eperjes, Losonc, Lőcse (Bratislava. Tátra, 1938)

Jócsik Lajos: Érsekújvár

melegíteni az idegen népi elemeket, ahogy magasabb életformát s az emberi felszabadulás szélesebb perspektíváját jelentette nekik. No de milyen emberi életformát s magasabb életszintet jelenthetett Újvár magyarsága s milyen emberi emelkedést Ígérhetett mondjuk a tizennyolcadik század idején? A lakosság háborúkban megtizedelt, anyagilag és szellemileg megrongyolt népesség. Ebben a helyzetben a nemzetiségek egymáshoz való viszonya teljesen statikus még. Egyik élete sem csábítja a másikat az áthasonulásra. Az iparosodás feltétlenül magasabb életforma és emberi felszabadultság s ezt az életformát német iparosok hozták a város falai közé. A magyarság életkerete természetszerűleg nem csábította őket. Magasabb szinten életek, mint a befogadó gazdanép. Népi és nemzetiségi mivoltukat ezért könnyen, mert kultúrfölénnyel őrizték. De meddig őrizték? Addig, amig a gazdanép életnívóban, horizontban meg nem haladta őket a polgári fejlődésben. Nehezen ment, de mégis bekövetkezett. A würtenbergi szászok még négy öt évtized múlva is megőrizték népi egységüket. 1762-ben Bruderschaftot alapítanak s ez a szervezetük építi fel Újvár egyik kápolnáját (Szent Anna kápolna). Ebben az időben tehát népi és organizált kultúrközösséget alkotnak a város keretében még. Hová lettek? 1890-ben a népszámlálás még 465 németet mutat ki. Ezek között azonban nem találjuk a régi szász neveket, de bőven találunk zsidó elemeket, akik a gazdanéppel szemben való népi különállásukat a német nemzetiség bevallásával fejezik ki. Hová lettek tehát a németek, az újvári németség? Ne sértse a magyar fajtisztasági beidegződést, ha azt mondjuk, hogy a bevándorolt szászok fizikai és kulturális állománya elvegyűlt a magyar lakosságban. Az 118