Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Novella és regényrészlet - Juhász Árpád: Éhségsztrájk

94 az évek során lerakódott zsírpárnákat és körűlkóstogatják az izomrostokat. A belek és a véredények enyhén, de újra működnek, feldolgozzák a tartalékokat. A kezemről eltűntek a vékony zsírpárnák, pedig amúgy is nagyon vékonyak voltak. Megette a gyomor. A magyar nyelvnek van két ügyesen kitalált rokon kifejezése: gyomor és nyomor. Nőbel díjat érdemelne aki ezt a kettőt kitalálta, hogy egymás mellé lehessen rakni. Képtelen vagyok rendesen, kronológikus sorrendben leírni az eseményeket. Gondolataim egész nap zavarosan ugrálnak. Egyik pontról a másikra. Cikk-cakkban szaladgálok a legkülönfélébb érzések között. Rájöttem ezalatt, hogy az éhséget nem szabad analizálni, mert ettől rögtön kínzó fájdalmak támadnak meg. Teljesen elkergetni az éhség gondolatát —• lehetetlen, de gyakran sikerül tőle elmenekülni. Néha azonban hiába minden, utólér és fojtogat. Le-föl vágtatok a szűk cellában, menekülök magam elől s mint a dühösen ugató kutya, ott van a sarkomban, nem enged. Egyetlen megfigyelésemnek örülök, mert rengeteg szenvedéstől szabadultam meg : reggel, délben és este, ha behozzák az ételt, ma már elmaradtak a gyomorgörcsök. Elmultak s egykedvűen tudok ránézni a meleg ételtől párolgó csajkákra. Van ebben valami bizonytalan, határozatlan fensőbbség, ahogy lenézem az ételt. Közömbösség ? Aligha. Inkább a gyomor tréningje lesz, a gyomorszervnek fásultsága külső hatásokkal szemben. Kezd az önuralmam kikristályosodni. Mennél gyöngébb a test, annál finomabbak az idegek s ez könnyíti meg az ellenállást. Délben éreztem csak kisebbfajta ellanyhulását az akaratnak. Ránéztem véletlenül a csajkára, mi van benne. Bab volt, tarka bab, amit nagyon szeretek. Orromba csapott a szaga s hiába vitték el, a cellában maradt az illata, mintha az egész világnak babszaga lenne. Körülfolyt, nem lehetett elrejtőzni előle. Felálltam a priccsre, hogy a magasból szíjjam be a levegőt. De ott is tele volt babszaggal. Sokáig tartott, amíg elpárolgott és megnyugodtam. Furcsa, egész idő alatt csak az orromat izgatta, a gyomrom érzéketlen maradt. Mi ez ? Jó vagy rossz jel ? Igen gyönge vagyok Az írás is nehezen megy. Ha egyszer kezébe kerül valakinek a naplóm, nem a legjobb vé-