Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Vers - Kossányi József

Máfu

* A mezőkön már dalol a május, a hantok felett zöld élet lobog ; az erdőkből üde koncert hallik s a vén föld is új ritmusra dobog. Parasztok hajlanak a barna röghöz únhatatlan-álmú, örök érzéssel ; dús és nedves a megduzzadt határ és titkok bomlanak minden lépéssel. Szivárvány fénylik homlokán az égnek, jókedvű angyalok fonták tán oda ; a lelkekben titkos, ősi zene kél és holt meséket támaszt a színcsoda. Kiröppent gondolat a lélek fáján tollászkodik, mint színes madár ; utána repül ki sok-sok testvére és harsányan zeng a szív-határ... Május szerelmében boldog a róna, virág, bogár, madár és lélek ; millió éve lépnek e tempóra és mégis tőlük újfényű az élet...