Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Cseh műfordítások - Robert David: Ballada Francois Villonhoz

o b e r t David rfiatíada Míg lógni fogok, Mesterem, s míg a végzetes kötelet az állam alá tekerem, hadd utánozzam éneked. Gyöngyházból vannak gombjaim, ó, volt valaha vigasság itt. A század áldozata vagyok, én, örök diák, Róbert Dávid. Vagy fojtsam el beszédemet és menjek éhesen tova? Munkám s gyermekem nem lehet... Ha lopnék sem lenne csoda. Hallgass, biztatom lányomat, meghalok... ám lesz új világ itt. És megsimítom a homlokát, én, örök diák, Róbert Dávid. a szemében, ha ébredek, s ha jó kedvem van s álmaim raja lepkeként átlebeg a valóság korlátain, a gyerekeket figyelem, s nem lehet, hogy e bús csodát itt, amelyben élnek, meg ne lássam, én, örök diák, Róbert Dávid. Ajánlás: Még egy tyúkot se bántottam. Érzéketlen gyomrom vásik, halok, orrommal a nyomorban, én, örök diák, Róbert Dávid. FORDÍTOTTA: BERKÖ SÁNDOR.

Next

/
Oldalképek
Tartalom